A Mount Everest nemcsak a világ legmagasabb hegye, hanem egyre súlyosabb környezeti terhelésnek is ki van téve. Egy friss kutatás szerint az alaptáborban összegyűlő turisták és hegymászók tevékenysége mérhetően hozzájárul a Khumbu-gleccser olvadásához. A kutatók különösen meglepő tényezőre hívták fel a figyelmet: a hegymászók vizeletére.
A nepáli oldalon található Everest-alaptábor a mászószezonban valóságos ideiglenes településsé változik. Több ezer hegymászó, vezető és segítő dolgozik és él itt, miközben sátrak százai működnek a gleccser felszínén. A kényelmi szolgáltatásokhoz – főzéshez, fűtéshez és áramtermeléshez – jelentős mennyiségű üzemanyagot használnak fel, ami szintén hőt termel. A kutatók számításai szerint a 2023-as, mintegy 50 napos szezonban elégetett üzemanyag és az emberi vizelet hője együttesen akár 2492 tonna jeget és havat is megolvaszthatott.
A legkülönösebb adat a vizelethez kapcsolódik. A nagy magasságban tartózkodók a kiszáradás elkerülése érdekében rengeteg folyadékot fogyasztanak, így az alaptáborban becslések szerint naponta több mint 6000 liter vizelet keletkezik. Míg a szilárd emberi hulladékot elszállítják a hegyről, a vizelet jelentős része közvetlenül a gleccserre kerül. Mivel a testből távozó folyadék nagyjából testhőmérsékletű, a kutatók szerint az általa leadott hő egyetlen mászószezon alatt körülbelül 154 tonna jég és hó megolvadásához járulhat hozzá.
A kutatás ugyanakkor nem azt állítja, hogy a turisták vizelete lenne az Everest gleccserolvadásának fő oka. A legfontosabb tényező továbbra is a globális felmelegedés. A tudósok szerint azonban a helyi emberi tevékenység tovább fokozza a problémát. A Landsat műholdfelvételeinek 1991 és 2023 közötti elemzése azt mutatta, hogy az alaptábor környékén a felszíni hőmérséklet évente átlagosan 0,28 Celsius-fokkal emelkedett, ami nagyjából kétszerese a környező gleccseren mért ütemnek.
A kutatók szerint ráadásul a számítások még nem is tartalmaznak minden emberi eredetű hőforrást: nem vették figyelembe például a helikopterek, a hegymászók testhője vagy a felszerelést szállító jakok hatását. Emiatt a helyi emberi tevékenység tényleges hatása akár nagyobb is lehet.
A szakemberek ezért egyre komolyabban vetik fel az Everest alaptáborának áthelyezését. A jelenlegi tábor ugyanis közvetlenül a már amúgy is olvadó Khumbu-gleccseren található. A kutatók szerint hosszú távon stabil, sziklás területre kellene költöztetni, ami egyszerre csökkenthetné a gleccserre nehezedő helyi terhelést és biztonságosabb környezetet teremthetne a hegymászók számára.
A történet különös részlete jól mutatja, mennyire összetett problémává vált az Everest megóvása: a világ legmagasabb hegyét nem pusztán a globális klímaváltozás veszélyezteti, hanem az egyre növekvő turizmus minden apró következménye is - írja a The New York Times.
