A mesterséges intelligencia (MI) technológiai hátterének kiépítése az Egyesült Államok gazdaságtörténetének legköltségesebb infrastrukturális beruházása lesz, megelőzve az országos vasúthálózat, az államközi autópálya-rendszer és az internet bevezetését. A hatalmas tőkeigény miatt a nagy techcégek egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb finanszírozási struktúrákat alkalmaznak, ami komoly rendszerszintű kockázatot hordoz – állapítja meg a Columbia Business School új tanulmánya.
A mesterséges intelligencia térhódításának finanszírozása kezdetben a legnagyobb technológiai vállalatok (Amazon, Meta, Google) hatalmas készpénztartalékaiból indult. Stijn Van Nieuwerburgh, a Columbia Business School pénzügy- és ingatlanprofesszora a Brookings Institution e heti konferenciáján bemutatott kutatásában azonban arra figyelmeztet, hogy ez a terjeszkedés 2032-re évente az amerikai bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,6 százalékát – vagyis több mint 10 ezer milliárd dollárt – fog felemészteni.
Összehasonlításképpen: az 1800-as évek végén a vasútépítési láz a GDP 2,2 százalékát tette ki, míg az 1950-es években indult államközi autópálya-hálózat építése és az 1990-es évek távközlési expanziója alig haladta meg az évi 1 százalékot. Ahogy a vasúti és a telekommunikációs bumm is hatalmas piaci buborékokhoz, majd látványos összeomlásokhoz vezetett, Van Nieuwerburgh szerint az MI piaca is komoly visszaesés előtt állhat a beruházások soha nem látott léptéke és a bizonyítatlan bevételi források miatt.
Kísérteties hasonlóság a 2008-as válsághoz
A professzor szerint a folyamatban lévő beruházások mértéke már most meghaladja azt a szintet, amit a techóriások a saját bevételeikből finanszírozni tudnának. A külső forrásokra (hitelezőkre) való áttérés megnövelte az ágazat tőkeáttételét, és olyan üzleti modellektől tette függővé az egész vállalkozást, amelyek profitabilitása még egyáltalán nem bizonyított.
„Ezen speciális finanszírozási eszközök átláthatatlansága kísértetiesen emlékeztet arra, ami a másodlagos (subprime) jelzáloghitel-válság idején történt” – nyilatkozta Van Nieuwerburgh az újságíróknak, utalva a 2007–2009-es globális recessziót kirobbantó összeomlásra, amikor a komplex hitelkonstrukciók dőltek be. A professzor hangsúlyozta, hogy az MI-cégek, a nagy adatközpont-üzemeltetők, a bankok és a magánhitelezők közötti megállapodások hálózata rendkívül összetetté vált.
Energiaéhség és inflációs félelmek
A költségek egyik fő motorja az adatközpontok építése. A konzervatív becslések szerint a következő hét évben a jelenlegi 57 gigawattról 183 gigawattra kell bővíteni az amerikai adatközpontok kapacitását. Ez a gigantikus építési hullám már az amerikai politikai és gazdasági viták középpontjába is bekerült. A helyi önkormányzatok egyre vonakodóbbak az új létesítmények engedélyezésével kapcsolatban, tartva a víz- és áramhálózatok túlterhelésétől, a Federal Reserve (Fed) döntéshozói pedig azt vizsgálják, hogy az építési láz mennyiben járul hozzá a hazai infláció felpörgetéséhez.
Hatalmas a szakadék a költségek és a bevételek között
Bár a tanulmány elismeri, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások erős növekedése és a magas kihasználtság képes lehet stabil pénzforgalmat generálni, a jelentés szerint komoly, lefelé mutató kockázatok (downside risks) vannak. A bizonytalan kereslet, a gyors technológiai változások és a magas hitelállomány robbanásveszélyes elegyet alkot.
A kutatás konkrét számokkal is érzékelteti a szakadékot: az MI-iparágnak 2032-re évi 3700 milliárd dolláros bevételt kellene elérnie ahhoz, hogy a jelenlegi befektetések várható megtérülését biztosítani tudja. Figyelembe véve, hogy a piac két vezető szereplője, az OpenAI és az Anthropic együttes éves bevétele jelenleg mindössze 100 milliárd dollár körül mozog, az egész szektornak évente nagyjából 80 százalékos bevételnövekedést kellene produkálnia a gazdasági realitás fenntartásához – olvasható a Reuters oldalán.
