Október 28-án lesz hetvenöt éves Gryllus Vilmos zenész, előadóművész, zeneszerző, a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka együttes tagja.
A Gryllus név szinte már fogalom, nemcsak a gyerekek, de a szülők körében is, hiszen Vilmos és egy évvel idősebb testvére, Dániel a Kaláka együttes tagjai, és gyermekeik közül többen is a művészi pályát választották. A családról, amely cipszer (szepességi szász) eredetű, tavaly jelent meg kötet Berka Attila tollából. A szülők műszaki foglalkozásúak voltak, apja építészmérnök, anyja cukoripari kutatóvegyész, feltaláló. A gyerekek életében fontos szerepet töltött be a házi muzsikálás, anyjuk zongorázott, Vilmos, akit nagyapja ötéves korától tanított a hangszerre, csellózott, Dániel klarinétozott, és szinte mindenki énekelt is. A testvérek a Kodály Zoltán szakmai irányításával létrejött budai Lorántffy Zsuzsa utcai Zenei Általános Iskolába jártak. Vilmos, mivel nagyon izgulós volt, nem igazán gondolta, hogy zenészként lép majd egyszer színpadra. Tehetsége alapján konzervatóriumban lett volna a helye, ám szülei ragaszkodtak hozzá, hogy "legyen papírja arról, hogy ért valamihez." Elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karát, de addigra életét már a zene határozta meg.
Már gimnazista korában zenekart alapított, amely a Cream zenéjét játszotta. Bátyja a Műegyetem hallgatója volt, amikor "kalákázni", közös munkára hívta meg. Így alakult meg a Kaláka együttes, ahol Vilmos kezdetben csellózott, emellett gitáron, charangón (dél-amerikai húros hangszer), kobozon és dorombon is játszik. 1969 decemberében léptek először közönség elé a Bem rakparti Művelődési Ház Tolcsvay-klubjában, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Arany János és Petőfi Sándor megzenésített verseit adták elő. Legnagyobb meglepetésükre annyira népszerűek lettek, hogy az egyetemi klubok kézről kézre adták őket. 1973-ban a Marczibányi Téri Művelődési Központban kaptak helyet, ahová azóta is rendszeresen visszajárnak.
Vilmos mindig is szeretett volna valami mást is csinálni, ez a más lett az a gyermekszínház, amelyet Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval hozott létre. A rádióban a Ki kopog? című műsorban szerepeltek, majd következett az új műfajt teremtő kacagó koncert, a következő állomás a Magyar Televízió Égből pottyant mesék sorozata volt, amelynek zenéjét ő írta. 1992-ben indította útjára a gyermekeknek - illetve családoknak - szánt Gryllus Vilmos Daloskönyve szériát, a Duna Televízióban rövid ideig futott a Varázsló sorozat. Bátyjával is voltak közös munkái, mint például a jiddis népzenei album vagy az egyházzenei vonatkozású munkák, a Hegyi beszéd és a Tizenöt zsoltár.
Önálló lemezeinek derűs, fülbemászó dallamai mesés világba repítik a kicsiket, koncertjein a gyerekeket bevonja a közös zenélésbe, turnéi során más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszik. Ahogy nyilatkozta, szeret énekelni. "Felnőtteknek azért, hogy meghallgassák. Gyerekeknek azért, hogy ők is énekeljenek". Dalaiban fontosnak tartja, hogy énekelni valót adjon a gyerekeknek, néhány dala tankönyvekbe is bekerült. 2015 óta töretlen népszerűsége a mese.tv YouTube-csatornáján is.
Népszerű kiadványaiban, dalgyűjteményeiben (a többi közt a Biciklizős dalok, a Dalok négy évszakra, a Dalok reggeltől estig, a Magyar népdalok, a Maszkabál) a gyerekek számára írt dalait teszi közzé, azokat, melyeket az óvodás-kisiskolás korosztály könnyen meg tud tanulni, és szívesen el is énekel. Gyerekelőadásain is ezekből a dalokból válogat. A korábbi népszerű daloskönyvei mellett legújabbak a különleges (nyomógombos hangmodulos) zenélő könyvei: Vadonleső dalok - Az év állatai (2025), valamint az idén megjelenő Téli hangok - Karácsonyi zenélő mesekönyv.
Vilmos a Kaláka együttesbe 1996-ban tért vissza, bár ahogy ők mondják, soha nem hagyta ott a többieket, csak egyes időszakokban nem lépett fel velük. A Gryllus testvérek, Radványi Balázs és Becze Gábor alkotta Kaláka igazi utazó zenekar lett, a legváltozatosabb helyszíneken léptek fel, volt olyan időszak, amikor évente 400 koncertet is adtak. Generációk köszönhetik nekik a verssel való első találkozásukat. Zenéjük sokszínű, mindenbe belekóstoltak és mindent saját képükre formáltak. Több mint ezerháromszáz dalt írtak, mintegy harminc lemezük jelent meg, az ő nevükhöz fűződik az immár száz epizódból álló Magyar népmesék és a Mesék Mátyás királyról sorozat zenéje.
Gryllus Vilmost a Kaláka tagjaival megosztva 2000-ben Kossuth-díjjal, 2004-ben Prima Primissima díjjal, 2014-ben Magyar Örökség Díjjal, 2019-ben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a filmzenékért életműdíjjal ismerték el. A Kossuth-díjat 2020-ban másodszor is átvehették, ugyanebben az évben a Gryllus fivérek a legjobb keresztény szellemiségű előadóknak járó Szikra-díjat is megkapták életművükért.
Vízcseppmesék című könyve 2021-ben a gyermekirodalom kategóriában Merítés-díjat kapott. Idén Prima Primissima díjra jelölték a magyar népművészet és közművelődés kategóriában - ovasható az MTI archívumában.
