HIRDETÉS

A beruházásokat tekinti a fenntartható növekedés alapjának a gazdaságfejlesztési államtitkár

Fábián Ágnes szerint a lehető legmagasabb hozzáadott értékre, tudásra és fejlesztésre kell törekedni

Gazdaság
  • 2026.11.17. - 01:41
Fábián Ágnes
Fábián ÁgnesMH-archív/Balogh Dávid

A fenntartható növekedés alapjai a beruházások, amelyeket a kormány a kiszámítható gazdasági környezet biztosításával ösztönözhet – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium gazdaságfejlesztési államtitkára hétfőn, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vállalati konferenciáján.

Fábián Ágnes szerint nem elsősorban a minél nagyobb termelési volumenre, hanem a lehető legmagasabb hozzáadott értékre, tudásra és fejlesztésre kell törekedni – írja az MTI.

Beruházási fordulatot az állami támogatások nem hozhatnak, ha a vállalkozók nem hisznek a fejlődésben, de a kormány törekszik az export élénkítésére és versenyképes energiakörnyezet létrehozására, a gazdaságfejlesztési államtitkárság pedig folyamatosan több száz vállalati és ipari döntéshozóval egyeztet, 5 hónap alatt több mint 60 tárgyaláson van túl. A növekedési fordulat jelei már látszanak, de akkor lesz érdemi hatásuk, ha az előnyöket a cégek is érzékelik a mindennapi működésükben – fejtette ki az államtitkár.

Az államtitkár a kihívások közül kiemelte, hogy a magyar kisvállalkozások 40 százaléka még mindig nem éri el a digitális fejlettség alapszintjét, a kivitelből pedig mindössze 13 százalékkal részesednek. Nem lehet mindegyikükből nagy céget építeni, de a növekedéshez mindegyikük számára egyenlő esélyeket kell biztosítani, a technológiaváltást pedig muszáj képességfejlesztéssel párosítani, mert rosszul szervezett munkát nincs értelme digitalizálni, gyenge működést nem lehet elrejteni finanszírozási eszközökkel.

Magyarországon körülbelül 600 cégnek lehet esélye a pénzügyi mutatói alapján tőzsdére jutni, ahol törlesztési kényszer nélkül is lehet tőkéhez jutn. Nincs persze olyan részvénypiaci megoldás, amely mindenkinek egyformán jó, és nem is tekinthető kötelező fejlődési állomásnak a tőzsde, a vállalati hitelezés élénkítése vagy a célzott támogatások is hozzájárulhatnak a fejlődéshez – vélekedett.

A Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Programmal a kormány segíti a finanszírozás összekapcsolódását a technológiával és a tudással, javítja a magyar vállalatok termelékenységét, teljesítményét. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) összesen 500-550 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak hozzá, vezetői és szervezeti képességek fejlesztésére pedig akár 15 millió forintot is kaphatnak. A Széchenyi Kártya Program keretében kamat- és díjtámogatásra 2027-ben 250 milliárd forint juthat – közölte.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a részvénypiac lényegének nevezte a beruházásokhoz szükséges finanszírozás megszervezését és élénkítését. Banai Péter Benő szerint ezért is különösen fontos, hogy a BÉT már hosszabb ideje kiválóan teljesít, működésének a cégek és a részvényesek egyaránt nyertesei. A tőzsdére lépés persze nem egyszerű folyamat, de a fejlett cégek számíthatnak segítségre, ha ebbe az irányban akarnak haladni. A bizalom a gazdaság olajozott működésének alapfeltétele, ennek pedig az együttműködés, az összefogás a legfontosabb építőanyaga – fogalmazott.

Banai Péter Benő bízik abban is, hogy a magyar háztartások 125 ezer milliárd forintra becsülhető pénzügyi vagyonából a tőzsdére vitt rész aránya el fogja érni a fejlett európai országokra jellemző 4-5 százalékot, mert ez komoly növekedési lehetőségeket nyitna meg a magyar cégek előtt.

A BÉT vezérigazgatója a tőkepiacok versenyképességet erősítő hatását emelte ki a rendezvényen. Tóth Tibor szerint a tőzsdei körülmények a résztvevőktől megkövetelik a gyors növekedést, így az egész országnak érdeke, hogy minél több cég jusson oda, hogy részvénykibocsátóvá válhasson. Belföldön körülbelül 26 ezer milliárd forint lakossági megtakarítás lehet nem kamatozó, pedig ez az összeg is dolgozhatna a magyar gazdaságért, ha a növekedő vállalatokat finanszírozná – hangsúlyozta.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS