HIRDETÉS

A NASA marsjárója összetört egy követ, és valami egészen váratlan került elő belőle

Egy véletlen baleset vezetett a Mars egyik legkülönösebb felfedezéséhez

Tudomány
  • 2026.11.17. - 03:39
Cikk borítókép
Olyan anyagot találtak a Marson, amelynek jelenléte komoly fejtörést okoz a tudósoknakNorthFoto

A NASA Curiosity marsjárója 2024-ben egészen véletlenül olyan felfedezést tett a Marson, amely komoly meglepetést okozott a kutatóknak. A csaknem 899 kilogrammos robotjármű a Gale-kráter Gediz Vallis nevű csatornájában haladt, amikor átgurult egy teljesen hétköznapinak tűnő kövön.

A kőzet azonban a marsjáró súlya alatt szétnyílt, és belsejéből halványsárga, csillogó kristályok kerültek elő. Az első vizsgálatok alapján a tudósok megállapították, hogy rendkívül tiszta, elemi kénről van szó. Ez azért számított különlegesnek, mert bár a kéntartalmú szulfátásványok gyakoriak a Marson, elemi ként korábban még soha nem sikerült azonosítani a vörös bolygón.

A felfedezés jelentőségét tovább növelte, hogy a környező területen számos hasonló kőzet hevert. A későbbi elemzések szerint a kénlelőhely mintegy 2100 négyzetméteres területre terjed ki, és a benne található anyag szokatlanul tiszta. A kutatók számára különösen rejtélyes volt, hogyan keletkezhetett ekkora mennyiségű elemi kén egy olyan helyen, ahol nem találtak bizonyítékot az ehhez általában szükséges magas hőmérsékletű vulkáni vagy hidrotermális folyamatokra.

A 2026 júniusában a Science folyóiratban megjelent tanulmányban Scott VanBommel, a Washingtoni Egyetem bolygókutatója és munkatársai részletesen megvizsgálták a marsjáró felvételeit és kémiai méréseit. Arra jutottak, hogy a kénben gazdag, viszonylag törékeny kőzetek valószínűleg azon a területen alakultak ki, ahol ma megtalálhatók. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az ősi marsi vulkáni tevékenység során kéntartalmú gázok kerültek a felszín alá, ahol jégszerű, úgynevezett klatrátstruktúrákban rekedhettek meg. Később a Gediz Vallis csatorna kialakulásával az erózió fokozatosan eltávolította a fedőrétegeket, csökkent a nyomás, a gázok kiszabadultak, és kémiai reakciók révén elemi kén képződött. A becslések szerint a lerakódás 3,1 és 2,8 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki.

HIRDETÉS

Egy másik, 2026 júliusában a Geophysical Research Letters folyóiratban publikált kutatás szintén lehetséges magyarázatot kínált a jelenségre. Jiawei Wang, a Cornell Egyetem légkörkutatója és munkatársai laboratóriumi kísérletekkel vizsgálták, hogy létrejöhet-e elemi kén alacsony hőmérsékleten, víz jelenlétében, élő szervezetek közreműködése nélkül. A kutatók oldott szulfidot és klorátot kevertek savas vízbe, szobahőmérsékleten. A reakció során apró, sárga elemi kénkristályok keletkeztek. A kísérletek azt is kimutatták, hogy a klorát koncentrációja meghatározó: alacsonyabb mennyiségnél inkább elemi kén, magasabb koncentrációnál pedig szulfátok képződtek. Bár a laboratóriumban előállított kristályok mikroszkopikus méretűek voltak, a kutatók szerint hasonló folyamatok hosszú idő alatt nagyobb kénlerakódásokat is létrehozhattak a Marson.

A felfedezés azért is fontos, mert a kén nélkülözhetetlen elem az élet számára. Számos élőlény szulfátok formájában veszi fel, és két, a fehérjék felépítéséhez szükséges aminosav előállításában is szerepet játszik. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a marsi elemi kén jelenléte önmagában egyáltalán nem bizonyítja az egykori vagy jelenlegi élet létezését. A laboratóriumi eredmények éppen azt mutatják, hogy a kén biológiai közreműködés nélkül is létrejöhet.

A Curiosity felfedezése mégis újabb fontos adalékot szolgáltat a Mars ősi környezetének megértéséhez. A bolygón egyre több olyan nyomot találnak, amelyek arra utalnak, hogy egykor víz, megfelelő kémiai összetevők és az élet kialakulásához kedvező körülmények lehettek jelen. Bár egyelőre nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy valaha élet létezett volna a Marson, a mostani eredmények segíthetnek rekonstruálni a bolygó több milliárd évvel ezelőtti történetét. A kutatók szerint a Mars különleges lehetőséget kínál arra, hogy olyan ősi földtani folyamatokat tanulmányozzunk, amelyeknek a Földön már csak kevés nyoma maradt fent - írja a ScienceAlert.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS