A világon naponta emberek milliói kezdik a reggelt egy csésze kávéval, ám a népszerű ital szervezetre gyakorolt hatásairól még mindig nem tudunk mindent.
A kutatók régóta vizsgálják, hogyan befolyásolja a kávéfogyasztás az egészséget, és számos tanulmány összefüggést talált a rendszeres kávézás, valamint bizonyos betegségek alacsonyabb kockázata között. Korábbi kutatások például arra utaltak, hogy a kávéfogyasztás összefügghet a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió és egyes daganatos betegségek kisebb előfordulási kockázatával. Egy új vizsgálat azonban ezúttal nem a betegségekre, hanem arra összpontosított, hogy pontosan milyen változásokat idéz elő a kávé az emésztőrendszerben.
A dán kutatók 61 felnőttet vontak be a vizsgálatba, akiket kávéfogyasztási szokásaik alapján két csoportra osztottak. Az egyik csoportba azok kerültek, akik rendszeresen kávéztak, vagyis a vizsgálati napok legalább háromnegyedében napi egy-öt csésze kávét fogyasztottak. A másik csoport tagjai ennél kevesebb kávét ittak. A résztvevőknek egy apró, lenyelhető, kapszulaszerű mérőeszközt kellett használniuk, amely az emésztőrendszeren áthaladva különböző adatokat rögzített. A készülék többek között a bélrendszer pH-értékét, hőmérsékletét, nyomását, az emésztőrendszeren való áthaladás idejét és a bélösszehúzódások gyakoriságát mérte.
Az eredmények szerint a rendszeres kávéfogyasztóknál jelentősen alacsonyabb pH-értéket mértek a vékonybélben, ami savasabb környezetet jelent. Emellett a kávézók vastagbelében gyakoribb összehúzódásokat is megfigyeltek. Ez arra utal, hogy a kávé hatással lehet a bélmozgásra, és magyarázatot adhat arra, miért tapasztalják sokan, hogy egy reggeli kávé elfogyasztása után hamarosan székelési inger jelentkezik.
A kutatók ugyanakkor egy fontos részletre is felhívták a figyelmet: a gyakoribb bélösszehúzódások ellenére nem találtak egyértelmű különbséget abban, hogy mennyi idő alatt halad át az ételmaradék az emésztőrendszeren. Ez azt jelenti, hogy a kávé hatása összetettebb lehet, és a bélműködést más tényezők is befolyásolják.
A vizsgálat egy másik érdekes eredménye a bélmikrobiommal, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok közösségével kapcsolatos. A rendszeresen kávézóknál ugyanis nagyobb mikrobiális változatosságot figyeltek meg, mint azoknál, akik kevesebb kávét fogyasztottak. A kutatók szerint ennek hátterében akár a bélrendszer savasságában és működésében tapasztalt különbségek is állhatnak. A változatosabb bélmikrobiom általában fontos szerepet játszik az emésztés és az egészséges bélműködés fenntartásában, a mostani kutatás azonban még nem bizonyította, hogy közvetlenül a kávé okozza a mikroorganizmusok sokféleségének növekedését.
A tudósok hangsúlyozták, hogy az eredményeket egyelőre óvatosan kell értelmezni. A vizsgálatban viszonylag kevés ember vett részt, ráadásul a kutatók nem szabályozták pontosan, hogy az egyes résztvevők mennyi kávét fogyasztanak. Emiatt egyelőre nem lehet biztos következtetéseket levonni arról, hogy a kávé milyen mértékben és milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolja a bélrendszer működését.
A kutatás egyik lehetséges jövőbeni jelentősége a székrekedés és a rendszertelen bélműködés kezelésében rejlik. Henrik Munch Roager, a Koppenhágai Egyetem kutatója szerint rendkívül sok ember küzd ilyen emésztési problémákkal. Amennyiben a tudósok pontosabban megértik, hogyan hat a kávé az emésztésre és a bélösszehúzódásokra, a későbbiekben akár természetes módon is serkenthetővé válhat a bélmozgás.
Az eredményeket a Gut Microbiology című tudományos folyóiratban publikálták. A kutatás tehát újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kávé nem csupán élénkítő hatásán keresztül befolyásolja a szervezetet, hanem az emésztőrendszer működésére és a bélben élő mikroorganizmusok közösségére is hatással lehet - írja a IFLScience.







