Az MTA elnökének lenni nagy felelősség, szép feladat lesz

Pósfai Mihály az MTI-nek adott interjújában az Akadémia küldetésére vonatkozó kérdésre válaszolva emlékeztetett: bár a kutatóintézetek 2019-es leválasztása sokként érte az intézményt, a közgyűlés által kidolgozott hétpontos küldetésnyilatkozat, amely újradefiniálta a köztestület működését, jó irány volt, és azóta is érvényes iránytű. Az MTA továbbra is összefogja a tudományos közösséget, képes betölteni a nemzet tanácsadójának szerepét és biztosítja a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatait.

"Az Akadémia túlélte az elmúlt időszakot, nem egy romhalmazt, hanem egy működő testületet veszek át"- fogalmazott a május 5-én megválasztott Széchenyi-díjas geológus, hozzátéve: "Engem elsősorban azok választottak meg, akik változást szeretnének, átláthatóbb, demokratikusabb működést. Továbbá, mivel az intézetek sorsa nem alakult megnyugtatóan, az MTA nem mondhat le arról, hogy szerepet vállaljon a működtetésükben, ami új feladatot jelent."

Az MTA elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy az új struktúra kialakítása csak az érintettek bevonásával valósulhat meg és nem lehet célja, hogy minden az Akadémiától függjön, tehát nem a 2019 előtti állapot visszaállítása a cél. Jelezte, hogy bármilyen strukturális változáshoz törvénymódosítás szükséges, amit az MTA javasolni is fog. Elmondta, hogy pénteken egyeztet Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterrel, hogy megismerje a kormányzati elképzeléseket.

"A kormányváltás volt az előfeltétele annak, hogy valami változzon. Most hirtelen sokfelé ágazó, különböző érdekek jelenhetnek meg, ami nem teszi egyszerűvé a helyzetet, mert nyilván mindenki mást akar" - magyarázta az elnök, aki kitért arra is, hogy az MTA-nak moderátori szerepet szán az egyeztetéseken.

Mint mondta, információi szerint a HUN-REN-hez tartozó intézetek vezetői szeretnék megtartani a gazdálkodási önállóságukat, nem szeretnék, ha az Akadémia osztályai közvetlenül szólnának bele az ügyeikbe, és ez szerinte teljes mértékben elfogadható. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül működő négy bölcsész- és társadalomtudományi intézet viszont szeretne költségvetési szervezet maradni, mert ezt biztosabbnak látják - tette hozzá.

Az MTA elnökének ugyanakkor az a véleménye, hogy az egész kutatóhálózatnak egységesnek kellene lennie. Elmondta: bízik egy olyan kompromisszumos megoldásban, amely biztosítja az intézetek gazdálkodási autonómiáját, miközben egy közös irányító testület - amelybe az MTA is delegálhat tagokat - és egy adminisztratív szerv segítené a működésüket.

Az MTA elnöke szerint a HUN-REN eredeti céljával, hogy egy nemzetközileg ellenőrzötten jól működő, magas színvonalú kutatást végző szervezet legyen, csak egyetérteni lehet. "A deklarációk rendben voltak, csak a működés módja nem" - magyarázta.

Az elnök szerint megoldást jelenhet, ha az Akadémia költségvetésében külön soron szerepelne az intézmények finanszírozása. Ezzel orvosolni lehetne azt a jogszerűtlen helyzetet, hogy az MTA tulajdonában lévő ingatlanok és műszerek után a HUN-REN nem fizet, de használja azokat.

Az MTA elnöke kitért az egyetemeken működő, támogatott kutatócsoportok helyzetére is. Mint mondta, 100 ilyen kutatócsoport működik a HUN-REN-ben, amelyeknek 2027-ben lejár a finanszírozása. Úgy vélte, ezen kutatócsoportok legjobb helye - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az MTA-n belül lenne, biztosítva a kutatás és a felsőoktatás hatékony összefonódását.

A kormányzati együttműködésről szólva Pósfai Mihály jelezte: az Akadémia kész szakértői véleményeivel segíteni a politikai döntéshozatalt, akár minisztériumi, akár miniszterelnöki szinten.

A június 1-jén hivatalba lépő elnök elmondta: kiemelt feladatának tekinti az áltudományok elleni küzdelmet is, amelyben a közösségi médiaplatformokat (rövid videók, LinkedIn, podcastok) is igénybe veszik. Emellett kitért arra, hogy folytatják az MTA Alumni Programot és a Tudománybarát Település mozgalmat, valamint dinamikus kommunikációs csatornákat építenek ki a 19 ezer fős köztestület tagjaival, bevonva a vidéki, valamint határon túli akadémiai szervezeteket.

Pósfai Mihály olyan Akadémiát ígért, ahol nemcsak a kiválóságokat támogatnák, hanem szélesebb kutatói rétegek számára is hirdetnének kisebb összegű pályázatokat. Kiemelte: az MTA annak ellenére, hogy 1825-ben alapították, nem múzeum, hanem aktív szereplő, közreműködik azokban a döntésekben, amelyek a kutatástámogatásról, -szervezésről születnek, hozzá tud járulni a kormányzati döntésekhez és az akadémiai kutatócsoportok révén az egyetemi oktatásba is be tud kapcsolódni amellett, hogy őrködik a kutatási etika fölött. Ennek az intézménynek az ápolása és működtetése nagy felelősség, szép feladat lesz - mondta Pósfai Mihály, az MTA 22. elnöke.