Bár az utóbbi évtizedekben többször temették, a mozira mintha mégsem vonatkozna az elmúlás alapszabálya, miszerint az idővel kérlelhetetlenül bekövetkezik.
A mozi máig a halhatatlan film temploma, annak ellenére, hogy a hívek alaposan megfogyatkoztak. Közönségét ma már jobbára a blockbusterek látványorgiáira összesereglő gyors fogyasztású fiatalok és a művészmozikra szakosodott értékvadász bölcsészkörök alkotják.
A legtöbben beérik a tévével.
A Lumière-fivérek megvilágosodása után fél évszázaddal született televíziózás rövid időn belül a képernyők elé téríthette volna a filmimádók nyáját, de a műfajban rejlő lehetőségek kiaknázásának folyamatában erre meglepően sokáig nem merült fel igény. A tévé csak azután vált a mozi konkurenciájává, hogy a nézők kezdtek besokallni a futószalagon gyártott, egy kaptafára épült tévésorozatoktól. Be kellett látni, hogy minőségi változásra van szükség.
Első körben a televíziózás hőskorában szocializálódott neves rendezők – például Steven Spielberg, George Lucas vagy David Lynch – kalandoztak a tévé világába, ahová a moziverzum közönségmágnesét is magukkal cipelték, a hollywoodi infrastruktúra felhasználásával, a költségvetés növelésével pedig igazi filmélménnyé nemesítették a sorozatbambulást. Nekik és még inkább az 1999-ben indult Maffiózók sikerének köszönhetően az elmúlt években egyebek között olyan gyöngyszemek kerültek ki a sorozatgyárakból, mint a Breaking Bad, a Fargo, a Trónok harca vagy a Walking Dead. A mozi és a televízió időközben kész átjáróházzá vált. Míg a pályakezdő filmesek kezdetben csupán ugródeszkának tekintették a tévés szereplést, ma a hollywoodi nagyvadak már szinte tolonganak az ígéretes sorozatok szerepeiért vagy rendezői székéért.
Ez a szemléletváltás jótékony hatással van ugyan a valóságshow-k és tehetségkutatók tésztáját nyújtogató televíziózásra, mégsem tudni, mit hoz a jövő. A netes streamszolgáltatók fizetős online videotékái ugyanis térdre kényszeríthetik a tévétársaságokat.
Az újabban már saját sorozatokat – elsőként a Kevin Spacey-vel nagyot robbantó House of Cards-ot – is gyártó amerikai Netflix vállalat kedvező előfizetési díjért cserébe tetszőlegesen, a kívánt időben és eszközön nézhető tartalmat kínál.
A viszonylagos digitális elmaradottság miatt nálunk azért egyelőre nem kell attól tartani, hogy a netes szolgáltatások evolúciós bummja új korszakot indítva átrendezze a tévézés és a letöltögetés szokásait.
