Ybl Miklós műveinek kőidomairól

Az operaház, számos pesti bérpalota, jelentős vidéki kastélyok, a Várkert Bazár és a királyi palota krisztinavárosi szárnyának és oroszlános kapuzatának építője, a Szent István-bazilikát áttervező és csaknem befejező mester életműve azonban nem teljes mértékben és alapossággal feldolgozott, dokumentált. Erre hívják fel a figyelmet az Ybl összes című, most megjelent kötet szerzői is: a Látóhatár Kiadó impozáns, több mint háromszáz oldalas kiadványát csaknem egyévi munkával állította össze Halász Csilla, Viczián Zsófia, valamint Őrfi József építész és Timár Sára fotós. Ugyanis, bár rendelkezésre áll több könyv is, köztük Ybl Ervin összefoglaló munkája – és például a Hild–Ybl Alapítvány míves kiadványa 1991-ből, amely a Budapesti Történeti Múzeum életműtárlatára készült –, átfogó, tudományos kutatás nem történt még. Holott szükség volna rá: a mestert kortársainál magasabbra helyezik tökéletes arányérzékkel megalkotott épületei, csaknem hibátlan funkcionális és szerkezeti egységei, a városi építményeinél az alázatos, de egyben méltóságteljes elhelyezés – ha maga a korstílus, az eklektika vitás megítélésű is.

Az Ybl összes című könyv kimondva-kimondatlanul ezt a tudományos összegzést kívánja szorgalmazni. A szerzők ötvenkét település több mint száz építményét keresték fel, és tematikus egységekbe rendezve, levéltári, helytörténeti és sajtótörténeti kutatások eredményeivel tálalják a mester életművének fennmaradt alkotásait. A korabeli írások felvillantják a rohamosan világvárossá váló Budapest, illetve a vidéken kastélyt építő főurak világát: míg a főváros a bérpaloták és arisztokrata székhelyek, meg közintézmények vonzásában alakult azzá, amit ma ismerünk, utóbbiaknál izgalmas a ma vagy pusztuló vagy szerencsés esetben szállodaként felújított egykori uradalmi központok korabeli életét is taglaló fejezetnyitó áttekintés, feltárva a főurak által választott különböző stílusok kérdését is.

Természetesen helyet kapott a mester szakrális építészete is a fóti, a ferencvárosi templommal, meg persze a Bazilikával, de talán a legizgalmasabb fejezet a kérdéses építmények sora, Ybl-dilemmák címmel. Itt kapott helyet a sokáig Ybl Miklósnak tulajdonított turai Schossberger-kastély: Sisa József művészettörténész közelmúltbeli kutatásai szerint azonban nem ő alkotta, amint a gödöllői királyi várót sem. Ellenkező esetre is akad példa: amint a kötetben leírják, a fővárosi Múzeum körúton álló Unger-ház tervlapjain bár nem szerepel az aláírása, tudható, hogy ő tervezte.

A kötetben fel-felvillan a korszak sajtó- és társadalmi élete, a valósággal médiasztárként kezelt Ybl Miklós – bár mi sem állt távolabb a személyiségétől, mint a „celebség” – tevékenyégének lenyomataival, de alapos képjegyzék, a szerzők beszámolói, valamint építészeti kislexikon is helyet kapott e hiánypótló, remek kiadványban.