Megkezdték a november 9–10-i berlini miniszterelnöki látogatás előkészítését. A dátumnak különös történelmi jelentősége van, hiszen 1989. november 9-én omlott le a berlini fal - írta Orbán Anita külügyminiszter Facebook oldalán.
„Megerősítjük a Magyar–Német Fórumot, rendszeres szakmai párbeszédet építünk a két külügyminisztérium között, erősítjük a fiatal diplomaták tapasztalatcseréjét, folytatjuk a szoros együttműködést a budapesti Andrássy Egyetemmel, és megvizsgáljuk egy 2028-as német–magyar kulturális év lehetőségét is” – írta a külügyminiszter.
Orbán Anita és Johann Wadephul közös nyilatkozata
Magyarország és Németország a kétoldalú kapcsolatok megújítását és egy új, bizalmon alapuló fejezet megnyitását tűzte ki célul – derül ki a két ország közös nyilatkozatából. A dokumentum szerint Budapest és Berlin az Európai Unión és a NATO-n belül is szorosabb együttműködésre törekszik, miközben a gazdasági kapcsolatok további bővítését is fontosnak tartja.
A felek hangsúlyozzák, hogy a magyar–német kapcsolatokat több évtizedes történelmi, kulturális, társadalmi és gazdasági együttműködés alapozza meg. A nyilatkozat szerint a következő időszakban ezt a partnerséget szeretnék tovább mélyíteni.
A gazdasági együttműködés bővítése is cél
Magyarország és Németország számára kiemelt jelentőségűek a gazdasági kapcsolatok. A dokumentum külön említi az autóipart, ugyanakkor a felek szerint az együttműködést más gazdasági ágazatokra is érdemes kiterjeszteni.
A célzott fejlesztések mellett a két ország az Európai Unió belső piacának további erősítését is szükségesnek tartja. A közös álláspont szerint egy jól működő, innovációbarát és kiszámítható európai piac teremthet megfelelő beruházási környezetet mind a német, mind a magyar gazdaság számára.
A felek a versenyképes európai ipar megőrzését is közös feladatként határozzák meg. Álláspontjuk szerint Európának a globális gazdasági versenyben csak erős és versenyképes ipari háttérrel van esélye hosszú távon is megőrizni pozícióját.
Közös fellépést sürgetnek az energiabiztonságért
A nyilatkozat egyik fontos eleme az energiabiztonság. Magyarország és Németország európai szintű összefogást sürget annak érdekében, hogy az energiaellátás biztonsága hosszú távon is garantálható legyen.
A dokumentum kitér a migráció kérdésére is. A két ország szerint a régiót komoly migrációs nyomás éri, ezért célként fogalmazzák meg az illegális bevándorlás megállítását és az Európai Unió külső határainak megerősített védelmét.
1956 hetvenedik évfordulója is fontos szimbolikus pont
A magyar–német kapcsolatok megújításának szimbolikus jelentőséget adhat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója is.
A közös nyilatkozat szerint az évforduló alkalmat teremt arra, hogy a két ország megerősítse elkötelezettségét az Európai Unió alapvető értékei mellett. Ezek között az emberi méltóság tiszteletét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok védelmét emelik ki.
A dokumentum arra is kitér, hogy Magyarország nemrégiben csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amit a jogállamiság megerősítése érdekében tett közös munka szempontjából is jelentős lépésként értékelnek.
Ukrajna ügyében közös álláspontot fogalmaztak meg
A két ország a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása mellett foglal állást, és megerősíti Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatását.
A közös nyilatkozat szerint Magyarország és Németország továbbra is támogatja az azonnali fegyverszünetet, valamint egy olyan átfogó, igazságos és tartós béke megteremtését, amely Ukrajna számára szabadságban valósulhat meg.
A felek ezzel összefüggésben megerősítik az Európai Tanács 2026. június 18–19-i következtetéseit is.
A Közel-Kelet és a Nyugat-Balkán is napirenden van
A Közel-Kelet és Délnyugat-Ázsia instabilitásával kapcsolatban Magyarország és Németország a béke és a biztonság előmozdítását célzó erőfeszítések fokozását tartja szükségesnek. A dokumentumban a felek Izrael önvédelemhez való jogát is támogatják.
A Nyugat-Balkán esetében a közös célok között a béke és a stabilitás megőrzése, az Európai Unióhoz való sikeres integráció, valamint a térség gazdasági fejlődésének elősegítése szerepel.
Magyarország és Németország egyúttal azt is rögzíti, hogy támogatni kívánja az uniós tagjelölt országokat a csatlakozási folyamat során.
Szorosabb magyar–német együttműködés jöhet
A közös nyilatkozat összességében azt jelzi, hogy Budapest és Berlin a következő időszakban több területen is szorosabb együttműködésre törekszik. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett az energiabiztonság, a migráció, az európai ipar versenyképessége, a jogállamiság, Ukrajna, valamint a Nyugat-Balkán helyzete is a közös agenda részét képezi.
A dokumentum hangsúlya szerint a két ország nemcsak a történelmi és gazdasági kapcsolatokra kíván építeni, hanem az Európai Unió jövőjének alakításában is közösen kíván fellépni.
A gyorsan változó globális környezetben intenzívebbé kívánjuk tenni a Magyarország és Németország közötti együttműködést. Ennek érdekében megállapodtunk abban, hogy
I. megerősítjük a politika és a civil társadalom közötti párbeszédet elősegítő Magyar-Német Fórumot. A következő, 2026 őszén Berlinben megrendezendő fórumot a magyar-német kapcsolatok újrakezdésének konkrét jeleként értelmezzük.
II. élénkítjük együttműködésünket bilaterális, európai és multinacionális szinten – különösen a NATO-ban –, a szabadság, a biztonság, a versenyképesség, valamint a megbízható és fenntartható energiaellátás erősítése érdekében.
III. szakmai szinten tanácskozást folytatunk a két külügyminisztérium között a kétoldalú kapcsolatok valamint az Európa-politika területén, továbbá geoökonómiai és a védelmi ipari témákban, amennyiben azok minisztériumainkat érintik.
IV. élénkítjük a minisztériumaink közötti tapasztalatcserét a stratégiai tervezés és kommunikáció erősítése érdekében, figyelembe véve a dezinformáció kezelésével kapcsolatos aktuális kihívásokat.
V. magyar-német rendszeresített párbeszédet hozunk létre a think tankek közötti jobb kapcsolattartás érdekében.
VI. erősítjük a fiatal diplomaták közötti tapasztalatcserét, és összekapcsoljuk a diplomáciai szolgálatra felkészítő képzési programjainkat.
VII. intenzívebbé tesszük a cserediplomaták kiküldetését a minisztériumaink között.
VIII. folytatjuk a szoros együttműködést a budapesti Andrássy Egyetemmel, az ifjúsági csereprogramokat szervező szervezetekkel, valamint a kulturális, nyelvi és oktatási területen működő egyéb partnerszervezetekkel, továbbá megvizsgáljuk egy 2028-as német-magyar kulturális év megrendezésének lehetőségét. Üdvözöljük a tudomány, az oktatás, a kultúra, a civil társadalom és az ifjúsági csereprogramok felbecsülhetetlen hozzájárulását a német-magyar kapcsolatokhoz és a társadalmaink közötti kölcsönös megértéshez.
IX. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a Németországban élő jelentős magyar diaszpórára, amely kiemelten fontos tényező a kétoldalú kapcsolatainkban, valamint a magyarországi német közösségre, akik a második legnagyobb kisebbséget alkotják Magyarországon. Ezen túlmenően továbbra is szívügyünknek tekintjük a magyarországi német nyelvoktatás jövőjét és hozzáférhetőségét.
„Itt az ideje, hogy többet hozzanak ki a magyar-német gazdasági kapcsolatokból”
Itt az ideje, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolatokból az eddigieknél sokkal többet hozzanak ki – hangsúlyozta Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn Budapesten Orbán Anita külügyminiszterrel folytatott tárgyalása utáni közös sajtótájékoztatón.
A gazdasági kapcsolatok további elmélyítése érdekében a német tárcavezető népes gazdasági delegációval érkezett, amely további tárgyalásokat folytat.
Kiemelte: tárgyalásukon szóba került, hogy Európa energiaellátását ellenállóbbá kell tenni, és meg kell szüntetni a függőséget Oroszországtól.
A diverzifikáció nem egyszerű folyamat, de kifizetődő – értékelt Johann Wadephul.
„Köszönöm Johann Wadephulnak a budapesti látogatást és a nyílt, konstruktív, előremutató megbeszéléseket” – zárta Orbán Anita bejegyzését.
