Az Egyesült Államok nyomására az iráni atomenergia-ügynökség vezetője, Mohammad Eszlámi nem vehet részt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi tanácskozásán – állította hétfőn az iráni televízió.
Az iráni küldöttség szombaton felszállt a menetrend szerinti bécsi járatra, de az Egyesült Államok kifogásai miatt nem engedték őket belépni Ausztriába – jelentette a televízió, amely szerint az iráni vezető még aznap visszatért Teheránba.
Ausztria engedélyezni akarta, hogy Eszlámi részt vegyen a NAÜ bécsi székházában tartott éves konferencián, de ezt Washington az Iránnal kapcsolatos szankciókra hivatkozva megakadályozta.
Bécs az ENSZ szankcióbizottságához fordult az Eszlámira vonatkozó utazási tilalom feloldása érdekében, de a testület ehhez nem járult hozzá.
Ausztria, amelynek fővárosában található az ENSZ-szervezet székhelye, kérhet felmentést, hogy büntetőintézkedésekkel sújtott tisztségviselők részt vehessenek a világszervezet nemzetközi tanácskozásain.
Az ENSZ 2025-ben Franciaország, Nagy-Britannia és Németország indítványára visszaállította az Irán elleni szankciókat, arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja be az atomprogramjáról 2015-ben megkötött megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Eszlámi 2025 szeptemberében még részt vett az éves tanácskozáson.
Bécsben egy neve mellőzését kérő diplomáciai forrás megerősítette, hogy Eszlámi és küldöttsége amerikai nyomásra nem léphetett be Ausztriába.
Az incidens miatt Teheránban bekérették a külügyminisztériumba az osztrák nagykövetség ügyvivőjét, hogy tiltakozzanak a döntés ellen. Az iráni külügyi szóvivő szerint a beutazási vízum megtagadása Eszlámitól teljesen indokolatlan volt.
„Számunkra teljesen egyértelmű, hogy a döntés mögött amerikai nyomásgyakorlás áll, de ez nem menti fel Ausztriát minden felelősség alól” – mondta el a szóvivő.
Az ügyre reagált Chris Wright, az Egyesült Államok Bécsben tartózkodó energiaügyi minisztere is, aki újságíróknak rámutatott arra, hogy Eszlámi ellen szankciók vannak érvényben. Arra a kérdésre, miszerint volt-e Washingtonnak köze a belépés megtagadásához, a tárcavezető leszögezte: „nem akarjuk, hogy a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek megkerüljék ezen intézkedéseket; (Eszlámi) a szankciók ideiglenes feloldását kérte, és nem kapta meg”.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen, azzal érvelve, hogy az atomprogramja veszélyt jelent. A két ország – az európai államokhoz hasonlóan – évtizedek óta azzal gyanúsítják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, amit Teherán következetesen tagad.
