HIRDETÉS

Csak színjáték a béketárgyalás?

Az európai diplomaták szerint az orosz elnök valójában nem akarja lezárni az ukrajnai háborút, attól tartanak, Trump mégis alkut köthet vele

Külföld
  • 2026.11.19. - 15:19
Cikk borítókép
Az európai diplomaták szerint Putyin valójában nem akar békét, hiába próbál Trump megállapodást elérniAFP/Pool/Vyacheslav Prokofyev

Bár a diplomáciai folyamat minden előírt lépése halad, az európai diplomaták és tisztviselők továbbra sem hiszik, hogy Vlagyimir Putyin valóban kész lenne tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról – még annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök komoly erőfeszítéseket tesz a megállapodás érdekében.

Ez Ukrajna szövetségeseinek nyilvánosan és zárt körű egyeztetéseken is hangoztatott álláspontja az amerikai közvetítéssel újraindult béketárgyalásokról. Ezt a véleményt több olyan európai politikai szereplő is osztja, akik a tárgyalásokon Európát képviselhetik.

Az Abu-Dzabiban a múlt héten tartott amerikai–ukrán–orosz háromoldalú találkozón részt vevő európai tisztviselők beszámolói alapján egyre többen tartanak attól, hogy a békefolyamat nem vezet eredményre, és ismét zátonyra futhat. A személyes tárgyalások következő fordulójának időpontját egyelőre nem tűzték ki.

Egyes európai megfigyelők attól tartanak, hogy ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, Trump végül külön alkut köthet Putyinnal, miközben magára hagyja Európát és Ukrajnát. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az európaiak továbbra is igyekeznek részt venni a békefolyamatban.

HIRDETÉS

„Putyint jelenleg sem a tűzszünet, sem a béke nem érdekli” – mondta Fredrik Wesslau, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető szakpolitikai munkatársa. „Úgy gondolja, hogy a háború folytatásával többet érhet el, mint egy tűzszünettel. Ez az alapvető probléma.”

Az európai tisztviselők kételyei jól mutatják, hogy a béketárgyalások újraindítására tett intenzív erőfeszítések, valamint az Európát képviselő tárgyalódelegáció összeállításáról folytatott hosszas egyeztetések ellenére a folyamat kimenetele továbbra sem az európaiak kezében van.

Moszkva nem enged a követeléseiből

Oroszország az elmúlt hetekben fokozta az ukrán polgári infrastruktúra elleni támadásait. Két jelentős kijevi hidat is bombázott, miközben folytatta az energiaellátó és vízellátó létesítmények elleni csapásokat.

HIRDETÉS

Ukrajna válaszul továbbra is támadja az orosz területeken található célpontokat, többek között olajipari létesítményeket. Ezek a csapások azonban komoly elégedetlenséget váltottak ki az Egyesült Államokban.

Ukrajnai és orosz küldöttségek a múlt héten Abu-Dzabiban találkoztak Donald Trump két vezető béketárgyalójával, vejével, Jared Kushnerrel és üzletember-tanácsadójával, Steve Witkoff-fal. A február óta első ilyen egyeztetés kétnapos volt.

A tárgyalások egyik kézzelfogható eredménye az Ukrajna és Oroszország közötti fogolycsere lehetősége volt, bár ennek részleteiről még nem született végleges megállapodás. Ezen túl azonban kevés előrelépés történt. Az Abu-Dzabiban jelen lévő európai tisztviselők szerint az orosz fél továbbra sem mutatott hajlandóságot az engedményekre.

HIRDETÉS

„Az amerikai megbízottakkal folytatott legutóbbi egyeztetések egyértelművé tették, hogy Vlagyimir Putyin nem akar valódi tárgyalásokat” – írta Emmanuel Macron francia elnök november 14-én az X közösségi oldalon.

„Nyilvánvaló, hogy arra játszik: Ukrajnát a végletekig kimeríti, fokozza a polgári lakosság elleni támadásokat, és megpróbálja sötétségbe taszítani az országot a közelgő tél idején.”

Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország képviselői, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság tisztviselői a múlt héten az Öböl menti térségbe utaztak, hogy egyeztessenek Witkoff-fal, Kushnerrel és az ukrán küldöttséggel. Azonban nem vehettek részt azon a tárgyaláson, amelyen az amerikai, az orosz és az ukrán fél közvetlenül egyeztetett egymással.

HIRDETÉS

Európa kimarad a tárgyalóteremből

Kushner és Witkoff ezt követően Moszkvába utazott, hogy Putyin jóváhagyását kérje ahhoz, hogy az európaiak is bekapcsolódhassanak a következő tárgyalási fordulóba.

Ennek különös jelentősége van, hiszen Oroszország a békemegállapodás részeként Európa teljes biztonsági rendszerének átalakítását is napirendre kívánja venni.

Az amerikai küldöttek úgy értelmezték Putyin válaszát, hogy az orosz elnök beleegyezett az európaiak részvételébe. A Kreml azonban később megkérdőjelezte ezt az értelmezést.

HIRDETÉS

Az orosz tisztviselők eközben azzal vádolták Európát, hogy akadályozza a békefolyamatot azzal, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az uniós vezetők időközben megállapodtak abban, hogy öt európai ország, valamint az EU brüsszeli intézményeinek képviselői alkotják majd az európai tárgyalódelegációt, amennyiben meghívást kapnak a tárgyalásokra.

Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Lengyelország, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság képviselői közül többen is kétségeiknek adtak hangot Moszkva valódi szándékaival kapcsolatban.

HIRDETÉS

A német és a brit kormány képviselői egyaránt szkeptikusan nyilatkoztak.

„Ukrajna már számos alkalommal bizonyította, hogy valóban békét akar. Oroszország azonban újra és újra elutasította mind az átfogó, mind a részleges tűzszüneti javaslatokat, miközben folytatja az ukrán civilek és az energetikai létesítmények elleni támadásokat” – közölte kedden a brit kormány szóvivője.

„Oroszország akár már ma véget vethetne ennek a háborúnak.”

Egy névtelenséget kérő német diplomata szerint Putyin valójában azért hajlandó tárgyalni, mert szüksége van egy megállapodásra Trumppal.

„Az oroszok valójában nem tárgyalni akarnak, hanem meg akarják nyerni a háborút” – fogalmazott.

Az Európai Bizottság ugyanakkor arra szólította fel Moszkvát, hogy végre tettekkel is bizonyítsa békeszándékát.

„Putyin elnök többször is kijelentette, hogy kész tárgyalni a békéről” – mondta Paula Pinho, a Bizottság szóvivője. „Most már itt az ideje, hogy ezt a gyakorlatban is bizonyítsa. Ha Oroszország abbahagyja a harcot, a háború akár már holnap véget érhet.”

A kétségek ellenére az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország – a többi európai tárgyalóféllel, valamint a NATO képviselőivel együtt – tovább készül arra, hogy Európa először hivatalos, személyes tárgyalásokat folytasson Oroszországgal.

Az egyik fő ok, amiért mindenképpen részt akarnak venni a folyamatban, Moszkva radikális követelése. Oroszország ugyanis azt szeretné elérni, hogy a NATO fordítsa vissza keleti bővítését, és alakítsa át Európa biztonsági rendszerét az orosz érdekeknek megfelelően.

Két európai tisztviselő szerint ez olyan követelés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tárgyalások érzékenysége miatt mindketten névtelenséget kértek.

A NATO jövője is veszélybe kerülhet

Trump a hét második felében személyesen találkozik Putyinnal és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Ez újabb aggodalmat keltett az uniós tisztviselők körében, akik attól tartanak, hogy a három vezető Európa bevonása nélkül vitathatja meg, sőt akár el is döntheti a kontinens jövőbeli biztonsági berendezkedésének kérdéseit.

„Az is aggaszt bennünket, hogy valójában mit akar elérni az amerikai fél” – mondta az egyik európai tisztviselő.

„Természetesen szükségünk van az amerikaiak részvételére, mert nélkülük nem lehet lezárni a háborút. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy Washington Oroszországra gyakoroljon nyomást, ne pedig Ukrajnára.”

Trump megbízottai szerint Oroszország európai biztonsági rendszerrel kapcsolatos aggályai jogosan kerülhetnek napirendre az ukrajnai béketárgyalások során.

Az uniós tisztviselők eddig elvben egyetértettek azzal, hogy a kontinens jövőbeli biztonsági berendezkedéséről is tárgyalni kell. Ugyanakkor hangsúlyozzák: elsődleges cél a háború lezárása, és csak ezt követően kerülhet sor a szélesebb körű biztonságpolitikai kérdések rendezésére.

Fennáll azonban annak a veszélye, hogy ez a kérdés megosztja Ukrajna európai szövetségeseit, és komoly nyilvános nézeteltérésekhez vezet a tárgyalási stratégiával kapcsolatban.

„Úgy gondolom, több olyan kérdés is van, amelyben Európának egyértelmű álláspontot kellene képviselnie, de amelyekről jelenleg még nem áll készen tárgyalni” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a POLITICO-nak.

„Például az, hogy a NATO milyen katonai erőket telepít a saját tagállamainak területére, nem olyan kérdés, amelyről Oroszországgal kellene egyeztetni.”

Az északi és balti országok több politikai vezetője szintén határozottan ellenzi, hogy Putyin beleszólhasson a NATO jövőjébe. A katonai szövetség 1949-es megalapítása óta meghatározó szerepet játszik Európa biztonságának garantálásában.

Mindez jelentősen leszűkíti a Moszkva és Európa közötti megállapodás lehetőségét. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának munkatársa, Fredrik Wesslau szerint emiatt egyes európai vezetők már inkább úgy tekintenek a tárgyalásokra, mint amelyek célja a lehető legkisebb politikai és biztonsági károk elkerülése.

„Az európaiak és az ukránok is részt vesznek ebben a diplomáciai színjátékban. Konstruktívnak kell mutatkozniuk az amerikaiak előtt, nehogy elidegenítsék vagy feldühítsék Trumpot” – mondta.

„A cél az, hogy ha a tárgyalások végül kudarcba fulladnak, az amerikaiak Oroszországot tegyék felelőssé a sikertelenségért, ne pedig Európát vagy Ukrajnát.”

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS