A „hajlandók koalíciójának” csütörtöki berlini találkozójára – amelyen Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Olaszország vezetői, valamint Mark Rutte NATO-főtitkár vesz részt – éppen akkor kerül sor, amikor Európa igyekszik bekapcsolódni a háború lezárásáról szóló, Egyesült Államok által támogatott tárgyalásokba.
Mindössze órákkal a berlini egyeztetés kezdete előtt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan Kínában találkozik, ahol mindketten csúcstalálkozón vesznek részt Hszi Csin-ping elnökkel. Ukrajna várhatóan a napirendi pontok között szerepel, és Trump és Putyin között kétoldalú megbeszélésre is sor kerülhet.
A sencseni csúcstalálkozó aggodalmat keltett Európában, hogy a háborút és a kontinens jövőjét befolyásoló döntéseket európai beleegyezés nélkül hozhatják meg.
Német tisztviselők közölték: a berlini találkozó középpontjában a tűzszünetet követően hatályba lépő, szilárd és jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciák iránti elkötelezettség megerősítése áll majd. Az időzítés célja, hogy Ukrajna európai szövetségesei gyors, közös választ adhassanak a sencseni bejelentésekre – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a találkozó lehetőséget ad a Witkoff-fal és Kushnerrel folytatott tárgyalások megvitatására, valamint arra, hogy részleteket halljanak Trump kínai megbeszéléseiről. „Ukrajna világosan kinyilvánítja a béke iránti vágyát, és mi mindig konstruktívan dolgozunk együtt” – fogalmazott Zelenszkij.
Eltávolodás Washington és Európa között
Az Egyesült Államok és Európa, amelyek a második világháború vége óta évtizedeken át szoros szövetségesek voltak, egyre jobban eltávolodtak egymástól, miután Trump kormánya csökkentette Ukrajna támogatását, és ragaszkodott ahhoz, hogy a NATO-partnerek többet fizessenek a saját védelmükért.
A nézetkülönbségek kedden is nyilvánvalóvá váltak, amikor Németország és Nagy-Britannia elutasította az Egyesült Államok kritikáját, amely Ukrajna orosz olajinfrastruktúra és kereskedelmi raktárak elleni mélységi csapásmérő akcióit érte.
Andy Burnham brit miniszterelnök hangsúlyozta: a berlini találkozó jelzi majd, hogy Ukrajna európai szövetségesei továbbra is határozottan kiállnak az ország mellett, és „mint mindig, egységesek vagyunk egy igazságos és tartós béke megteremtésében, amely véget vet ennek az értelmetlen háborúnak”.
Nagy-Britannia új részleteket jelent be az Ukrajnának szánt támogatási csomagról, amely mélyen Oroszország területén is csapást mérni képes, nagy hatótávolságú drónokat, valamint megfigyelő és logisztikai drónokat is tartalmaz.
Az Ukrajnának nyújtott segélyek döntő részét biztosító európai országok nagyrészt kimaradtak az Egyesült Államok vezette, Moszkvával folytatott tárgyalásokból. A múlt héten ugyan küldtek képviselőket Abu-Dzabiba, de a Kreml tisztviselői közölték, hogy nem járultak hozzá európai tisztségviselők részvételéhez a jövőbeli egyeztetéseken.
A csütörtöki találkozóra az európai szövetségesek egy sor intézkedését követően kerül sor, amelyek célja a támogatás fokozása az ukrán városok energetikai és egyéb infrastruktúrája elleni, a tél közeledtével erősödő orosz támadások közepette.
Szerdán az Európai Bizottság egy új, 45 milliárd eurós (49,5 milliárd dolláros) hitelt javasolt Ukrajnának, amely a jövő évi 70 milliárd eurós finanszírozási hiány pótlását szolgálná.
A katonai segítséget koordináló országok koalíciója, az Ukrán Védelmi Kapcsolattartó Csoport ezen a héten szintén megállapodott abban, hogy további fegyvereket szállít Kijevnek, hogy az folytathassa a harcokat a tél folyamán.
A koalíció katonai ága ebben a hónapban nagyszabású hadgyakorlatot is indított Lengyelországban, hogy teszteljék, miként tudják a nyugati csapatok támogatni a békét Ukrajnában a harcok befejezéséről szóló megállapodás megkötése után – írta a Reuters.







