HIRDETÉS

Sorsdöntő csúcs vette kezdetét Sencsenben

Peking és Moszkva már magasra tette a lécet a háromoldalú találkozó előtt, amelytől sokan egy új világrend alapjait, mások a nagyhatalmi osztozkodás veszélyét várják

Külföld
  • 2026.11.18. - 16:23
Cikk borítókép
Donald Trump (b) amerikai elnök, Vlagyimir Putyin (j) orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök SencsenbenAFP/The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Ryohei Moriya

Kína kiáll a szabadkereskedelem mellett, miközben Oroszország szerint a nyugati szankciók visszafelé sültek el – ez volt a fő üzenete Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin szerdai sencseni felszólalásának. A két elnök ezzel előkészítette a terepet a Donald Trumppal tervezett hármas csúcstalálkozóra.

A vezetői beszédek az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) dél-kínai csúcstalálkozóján hangzottak el, alig néhány órával azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök landolt volna a technológiai központként ismert Sencsenben. Trump a héten korábban Manilában egyeztetett térségbeli szövetségeseivel.

Hszi Csin-ping a sencseni repülőtéren fogadta az amerikai elnököt – amire hivatalba lépése óta még nem volt példa külföldi vezető esetében –, viszonozva ezzel Trump gesztusát, amellyel a szeptemberi, Andrews-i közös támaszponton tartott utolsó találkozójukkor illette őt. A két vezető röviden megölelte egymást, váltottak néhány szót, majd a konvojukhoz indultak.

„Kína az etikett országa, és hagyománya van a kölcsönös udvariasságnak” – idézte Hszit a Xinhua állami hírügynökség. A kínai elnök hozzátette: örömmel várja, hogy megvitassák a kínai–amerikai kapcsolatokat, az ázsiai-csendes-óceáni együttműködést, valamint a globális helyzetet. A hivatalos hírügynökség beszámolója szerint Trump minden korábbi egyeztetése Hszivel „nagyon kellemes” volt.

HIRDETÉS

A repülőtéri fogadtatás után a vezetők csatlakoztak Vlagyimir Putyinhoz és más államfőkhöz az APEC-csúcs helyszínén egy kézfogásra, egy csoportképre, majd a hivatalos bankettre.

A három elnök csütörtökön egy vitaindító ülésen vesz részt, ahol várhatóan terítékre kerül az orosz–ukrán háború, az Egyesült Államok iráni konfliktusa, valamint olyan feszültséggócok, mint a kereskedelem, a mesterséges intelligencia szabályozása és a nukleáris fegyverek kérdése. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a hármas találkozó egyik központi témája lehet a nukleáris fegyverzet, és a vezetők megvitathatják az Ukrajnával kapcsolatos párbeszéd felújításának lehetőségét is.

Ezt a diplomáciai eseményt többen párhuzamba állították az 1945-ös jaltai konferenciával, ahol az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió felosztotta egymás között a befolyási övezeteket, és amely a kisállamok kárára kötött nagyhatalmi paktumok szinonimájává vált. A Kreml a héten „politológusok játékának” nevezte a történelmi hasonlatot, ugyanakkor elismerte, hogy a mostani találkozó jelentős hatással lesz a globális ügyekre. A sencseni esemény több európai és ázsiai fővárosban is nyugtalanságot keltett: attól tartanak, hogy a világ legnagyobb katonai hatalmai a fejük felett hoznak döntéseket, figyelmen kívül hagyva az érdekeiket.

HIRDETÉS

Hszi Csin-ping megnyitó beszédében a szabad és nyitott kereskedelem fontosságát hangsúlyozta. Megpróbálta Kínát kiszámítható globális partnerként pozicionálni – éles kontrasztot vonva az Egyesült Államokkal, amely Trump elnöksége alatt vámokat emelt, és sokkal asszertívabb külpolitikát folytat.

Az üzenet

Hszi felszólalása közvetlenül azután hangzott el, hogy Washington újabb korlátozásokat vezetett be, megnehezítve Kína hozzáférését a fejlett, mesterséges intelligenciához fejlesztett chipekhez – többek között az Nvidia termékeihez. A lépés tovább bonyolíthatja a Peking és Washington közötti amúgy is törékeny kereskedelmi fegyverszünetet; Kína már jelezte is, hogy válaszlépéseket tervez. Az ügy pikantériája, hogy Trump ázsiai útja épp egybeeseik azokkal a friss vádakkal, amelyek az Nvidia alapítóját, Jensen Huangot és egy feltételezett kínai kémet érintenek, tovább szítva a feszültséget. A mostani turné egyben Trump első külföldi útja a Republikánus Párt félidős választásokon elszenvedett veresége óta.

„Határozottan meg kell védenünk a szabályokon alapuló, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) köré épülő multilaterális kereskedelmi rendszert, és támogatnunk kell a szabad, nyílt kereskedelmet és beruházásokat” – fogalmazott Hszi az üzleti vezetők előtt.

HIRDETÉS

A nyugati partnerek ugyanakkor élesen bírálják Kínát amiatt, hogy évi több mint ezermilliárd dolláros kereskedelmi többletet halmoz fel olyan politikákkal, amelyek a hazai fogyasztók kárára támogatják az ipart. Peking azzal védekezik, hogy a növekedési modellje indokolt, hiszen a gazdasága még mindig csak próbálja behozni a lemaradást a legfejlettebb országokhoz képest. Washington, Brüsszel és más nyugati szereplők viszont aggódnak amiatt, hogy Kína a beszállítói láncokban betöltött dominanciáját geopolitikai nyomásgyakorlásra használja, állami támogatásai pedig munkahelyeket és iparágakat veszélyeztetnek a Nyugaton.

Hszi jelezte: Kína a jövőben is befektet az ipari komplexumába és az új technológiákba. Ígérete szerint a világ második legnagyobb gazdasága csökkenti a vámokat, és tovább nyitja piacait, miközben határozottan fellép a protekcionizmus és az egyoldalú intézkedések ellen.

George Chen, az Asia Group partnere szerint Hszi üzenete valószínűleg pozitív visszhangra talál a globális Dél országaiban, és támogatja Peking azon törekvését, hogy a saját technológiai stratégiáját vonzó alternatívaként mutassa be a washingtonival szemben.

HIRDETÉS

Hideg zuhany Tokiónak, optimizmus a Kremlben

Miközben Ausztrália, Kanada és Dél-Korea vezetőit díszsorfallal és táncosokkal fogadták Sencsenben, Takaicsi Szanae japán miniszterelnököt a leszállás után mindenféle ünnepélyes ceremónia nélkül kísérték az autójához. A fagyos fogadtatás nem meglepő: a két ország közötti diplomáciai viszony egy éve romlott meg komolyabban, miután Takaicsi kijelentette, hogy Japán bevetheti a haderejét, ha egy Tajvan elleni kínai akció a japán területeket is fenyegetné. Tovább borzolta a kedélyeket, hogy kedden – egy nappal a csúcs kezdete előtt – Tajvan és Japán is jelezte: orosz harci gépek léptek be a légterükbe.

Vlagyimir Putyin a sencseni beszédében „volt hegemónoknak” nevezte a nyugati hatalmakat. Az orosz elnök azután állt színpadra, hogy Ukrajna sikeres csapást mért a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hídra, súlyos logisztikai és presztízsveszteséget okozva ezzel Moszkvának a négy éve tartó háborúban. Putyin kijelentette, hogy Európa „megalázó hanyatlásban” van, a Moszkva ellen bevezetett szankciók pedig visszaütöttek a megalkotóikra.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdasági dominancia és a kényszerítés hagyományos eszközei jórészt kimerültek, és elvesztették elrettentő erejüket” – mondta Putyin. Szerinte a szankciók, vámok és exportkorlátozások bizonyos visszatartó erővel ugyan bírhatnak, de arra képtelenek, hogy megállítsák az orosz növekedést, nemhogy a gazdaság összeomlását okozzák. Az orosz vezető turbulensnek nevezte a globális helyzetet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nézeteltéréseket a tárgyalóasztalnál kell rendezni. „Ezért komoly előrelépést várok a közelgő háromoldalú találkozótól” – tette hozzá.

HIRDETÉS

A feszültség a térség más pontjain is tapintható: Donald Trump Manilában ígéretet tett a Fülöp-szigetekkel való védelmi együttműködés elmélyítésére, tekintettel a Dél-kínai-tenger vitatott területei miatt kiéleződött pekingi–manilai súrlódásokra. Az amerikai elnök korábban azt is belengette, hogy Kínában esetleg találkozik Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel is, ám ezt a hírt hivatalosan még nem erősítették meg.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy orosz hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: Putyin a négyszemközti egyeztetések során tájékoztatta Hszi Csin-pinget az általa csak Különleges Katonai Műveletként hivatkozott ukrajnai háború jelenlegi helyzetéről. Peking a hivatalos kommunikációjában úgy fogalmazott, hogy az esedékes orosz–kínai–amerikai háromoldalú megállapodás a világbéke előmozdítását szolgálja – írta a Reuters.

Ursula az orosz vagyonról

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke elismerte, hogy az EB továbbra is reménykedik abban, hogy a jövőben lefoglalhatja a befagyasztott orosz vagyont, hogy kifizethesse az Európai Unió (EU) Ukrajna finanszírozására felvett hiteleit . Kijelentését egy brüsszeli sajtótájékoztatón tette.

HIRDETÉS

„Van még egy fontos pont, kifejezetten rendelkeztünk arról a lehetőségről, hogy a befagyasztott orosz forrásokat felhasználjuk a Kijevnek nyújtott hitel visszafizetésére ” – mondta.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS