Izraelben és az Egyesült Államokban is a keddi amerikai félidős kongresszusi választásokat követő iráni eszkaláció veszélyére figyelmeztetnek.
Az izraeli médiában szinte kész tényként kezelik, hogy az amerikai félidős választások után Donald Trump amerikai elnök újabb, az iráni célpontok elleni támadásról dönthet, amelyben az amerikai és az izraeli erők közösen vennének részt. Az izraeli elemzések szerint a támadásban jelentős szerepet játszhatnak Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányalakítási nehézségei, de Trump döntését az iráni megtorlástól való félelem is befolyásolhatja.
A The Atlantic című amerikai magazin értesülései szerint az amerikai elnöknek több katonai forgatókönyvet mutattak be a néhány órás, korlátozott csapásoktól a több napon vagy akár heteken át tartó hadműveletekig. Felmerült az iráni nukleáris program újbóli megtámadása, az ország katonai képességeinek gyengítése, valamint a Hormuzi-szoros körüli amerikai tengeri blokád fenntartása is. Donald Trump azonban egyelőre nem adott parancsot a légicsapások újraindítására.
Tucker Carlson amerikai kommentátor az X-en közzétett írásában azt állítja, hogy Netanjahu számára a háború folytatása politikai túlélési kérdéssé válhatott, mivel a miniszterelnöki tisztség elvesztése után vizsgálatokkal és akár büntetőjogi következményekkel is szembe kellene néznie. Carlson szerint az izraeli kormányfő ezért fokozott nyomást gyakorol Trumpra. Az izraeli médiában szinte mindennapos telefonbeszélgetésekről számolnak be kettejük között az Irán elleni fellépés ügyében. Carlson egy esetleges Irán elleni nukleáris csapás lehetőségét is felveti, és azt állítja, hogy a célpont a közép-iráni Csákány-hegy térsége lehetne. Ezt az állítást azonban sehol nem erősítették meg, nem tekinthető igazolt katonai tervnek.
A The Atlantic értesülései szerint az amerikai elnöknek bemutatott katonai lehetőségek egyik legfontosabb célja az lehet, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben Trump győzelmet hirdethet. A parlamenti választások utáni izraeli belpolitikai helyzet különösen érzékennyé teszi a kérdést. Az izraeli ellenzék egyik kulcsszereplője, Jaír Golán, a Demokraták párt elnöke is a katonai eszkaláció növekvő veszélyére figyelmeztetett. Szerinte Netanjahu nem rendelkezik a szükséges társadalmi bizalommal újabb iráni hadművelet irányításához, és elfogadhatatlan, hogy Izrael biztonsága a miniszterelnök politikai túlélésének eszközévé váljon.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Ehud Barak volt izraeli miniszterelnök is. Szerinte Netanjahu olyan háborúba sodorhatja Izraelt, amely végül nem gyengíti, hanem megerősíti Iránt, miközben a miniszterelnök politikai pozícióját szolgálja. Barak különösen veszélyesnek tartja, ha Izrael ismét megpróbálja megsemmisíteni az iráni nukleáris programot, de nem jár sikerrel. Ebben az esetben Teherán arra a következtetésre juthat, hogy csak a nukleáris fegyver megszerzése garantálhatja a rezsim biztonságát, Jeruzsálem ezzel az iráni atomprogram felgyorsítását idézheti elő. Barak azt is kétségbe vonja, hogy néhány napos hadművelettel meg lehetne dönteni az iráni rendszert. Szerinte egy ilyen kudarc megerősítené a teheráni vezetést, amely a túlélést saját győzelmeként mutathatná be.
Ha a következő napokban újabb háború kezdődne Iránnal, valószínűleg elhalasztanák az új kneszet megalakulását, vagy legalábbis késedelmet szenvedne a politikai átrendeződés. A választások nyomán Netanjahunak már nincs többsége a törvényhozásban. De a háborúk rendszerint a nemzeti egység irányába hatnak, így növekedhetne egy újabb, Netanjahu vezette kormány megalakításának esélye, akár az eddigi ellenzéki pártok egy részének bevonásával.
Az újabb katonai összecsapás következményei messze túlmutatnának Izrael és Irán határain. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ezért az iráni megtorlás vagy a hajóforgalom akadályozása azonnal éreztethetné hatását a nemzetközi energiapiacokon, és újabb olajár-emelkedést okozhatna.
A The Atlantic szerint az amerikai vezetésnek olyan katonai lehetőségekkel is számolnia kell, amelyek az iráni infrastruktúrát és a Hormuzi-szoros környékén működő katonai erőket vennék célba. Az iráni válaszlépések újabb regionális konfliktust idézhetnek elő, amelybe az Irán-barát jemeni húszik is bekapcsolódhatnak. A The Atlantic szerint az amerikai katonai forgatókönyvek nem feltétlenül adnak választ az ilyen szervezetek jelentette fenyegetésre. Egy újabb, hosszabb hadjárat tovább csökkentené az előző hadműveletekben már megfogyatkozott rakéta- és elfogórakéta-készleteket, miközben az Egyesült Államoknak más térségekben is fenn kell tartania katonai képességeit.
A The Atlantic szerint J. D. Vance alelnök levélben kezdeményezte a közvetlen béketárgyalások újraindítását. Egyelőre nem világos, milyen engedményeket kínálna Washington Teheránnak a megállapodásért cserébe. A háború újraindításáról Washingtonban még nem született döntés. Az amerikai kormányzatban egyszerre van jelen a katonai nyomás fokozásának igénye, a politikai következményektől való félelem és a tárgyalásos rendezés lehetősége. Izraelben sokan attól tartanak, hogy a katonai eszkalációt olyan politikai célok vezérlik, amelyek nincsenek arányban az emberi, gazdasági és stratégiai kockázatokkal. Egy újabb iráni háború megindításáról viszonylag gyorsan dönthetnek, a következményeit azonban sem Washington, sem Jeruzsálem nem feltétlenül tudná ellenőrzés alatt tartani - olvasható az MTI által készített alapos elemzésben.
