Az amerikai kormányzat a félidős választások közeledtével egyre erőteljesebb kampányba kezdett az állampolgárság nélküli személyek feltételezett jogellenes szavazásának feltárására. Az elmúlt hónapokban tucatszámra küldtek ki – gyakran titkosított – szövetségi idézéseket a helyi választási tisztviselőknek. Szakértők szerint az elenyésző számú tényleges eset ellenére a megszerzett adatokat felhasználhatják a szoros kimenetelű választások eredményeinek megtámadására.
A folyamatban lévő intézkedések egy átfogó, a félidős választások előtti fokozódó kormányzati erőfeszítés részét képezik, amelynek célja, hogy bizonyítékokat találjanak az amerikai állampolgársággal nem rendelkező személyek jogellenes szavazására. Bár a nem állampolgárok részvétele a szövetségi választásokon törvénybe ütközik, a kutatások szerint a jelenség elhanyagolható mértékű.
A sajtóbeszámolók által dokumentált szövetségi idézések nagy részét az elmúlt három hónapban állították ki állami és helyi választási tisztviselőknek, de akad köztük olyan is, amely az év elejére datálható. Számos idézés korábban nem is került nyilvánosságra, ami egy olyan összehangolt szövetségi törekvésre utal, amely sokkal kiterjedtebb annál, mint amennyire azt a közvélemény eddig tudta.
Jogi szakértők arra figyelmeztetnek: a megszerzett feljegyzéseket könnyen felhasználhatják arra, hogy utólag megtámadják a szoros félidős versenyek eredményeit, annak ellenére, hogy minimális bizonyíték utal a nem állampolgárok elterjedt szavazására.
A nyilvános iratokból, valamint a helyi és állami tisztviselőkkel készített interjúkból azonosított idézések jelentős részét hagyományosan demokrata fellegvárakban – például Minneapolisban, Philadelphiában, Los Angelesben és más kaliforniai városokban – adták ki. A kampány azonban a republikánus beállítottságú, de kiélezett versenyekkel rendelkező államokat (Texas, Kansas, Georgia) sem kíméli.
Az idézések közül legalább 44-et esküdtszéki felhatalmazás alapján állítottak ki. Ez azért lényeges, mert arra utal, hogy ezek az iratok konkrét bűnügyi nyomozásokhoz kapcsolódnak, így a bíróság előtt sokkal nehezebb megtámadni őket, mint a szövetségi ügynökségek által közvetlenül kiadott közigazgatási idézéseket.
A Fehér Ház álláspontja szerint az állampolgárság nélküliek szavazása olyan jelentős probléma, amely indokolja az esetek felderítésére és büntetőeljárás alá vonására irányuló átfogó szövetségi erőfeszítéseket, amibe beletartozik több száz szövetségi bűnüldöző ügynök mozgósítása is. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy az ügyet kiemelt prioritásként kezelik.
„A Trump-adminisztráció egyértelmű üzenetet küld: aki illegálisan szavaz a választásainkon, azt felelősségre vonják” – nyilatkozta Lauren Bis, a Fehér Ház szóvivője. „Csak az amerikaiaknak szabadna megválasztaniuk Amerika vezetőit.”
Kiterjedt kampány a választói adatokért
Több független tanulmány – és az adatok elemzése – is egybehangzóan azt mutatja, hogy a nem állampolgárok szavazása rendkívül ritka.
A mostani idézési hullám egy kiterjedtebb kampány része. Korábban fegyveres belbiztonsági ügynökök több államban is személyesen faggatták a lakosokat bevándorlási státuszukról és szavazási szokásaikról. Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Minisztérium 30 olyan államot perelt be, amelyek megtagadták a bizalmas személyes adatokat (például jogosítványszámot és részleges társadalombiztosítási számot) tartalmazó választói névjegyzékek kiadását.
Egy szövetségi bíró október 21-én nagyrészt leállította a Belbiztonsági Minisztérium terepi akcióit kilenc államban, a bíróságok pedig eddig minden választói névjegyzékkel kapcsolatos ügyben az Igazságügyi Minisztérium ellen döntöttek. Ezen ügyek jelentős része jelenleg is fellebbezési szakaszban van.
Az Igazságügyi Minisztérium és a Belbiztonsági Hivatal által kiküldött idézések most egy alternatív utat kínálnak ugyanezen választói információk megszerzésére. Jogi szakértők szerint ezek az adatok kulcsszerepet játszhatnak a választási eredményekkel kapcsolatos jogi vitákban. A voksolásokat az Egyesült Államokban elsősorban az államok bonyolítják le, a szövetségi kormánynak ebben korlátozott a szerepe. Bár a legtöbb állami törvény értelmében csak a vesztes jelöltek vagy a szavazók vitathatják meg az eredményeket, az Igazságügyi Minisztérium továbbra is tehet olyan jogi lépéseket, amelyek késleltethetik vagy megakadályozhatják a győztesek eredményeinek hitelesítését.
A túlnyomórészt demokrata vezetésű Kalifornia esete jól példázza, hogyan is bontakozhat ki egy ilyen jogi harc. Az állam kongresszusi helyei sorsdöntőek lehetnek a képviselőház feletti irányítás szempontjából. Az Igazságügyi Minisztérium ebben a hónapban azt állította, hogy több mint 20 ezer „valószínűleg nem kaliforniai állampolgár” kapott levélszavazatot, és követelte ezen voksok érvénytelenítését az állampolgárság igazolásáig. A kaliforniai tisztviselők a listát megbízhatatlannak nevezve elutasították a kérést; egy 200 fős mintavétel során ugyanis kiderült, hogy a listán szereplők közel 40 százaléka az Egyesült Államokban született.
Az Igazságügyi Minisztérium nem erősítette meg, de nem is cáfolta az idézések alkalmazását, csupán annyit közölt: „a törvényt mindenhol érvényesítjük, ahová a bizonyítékok vezetnek”. A Belbiztonsági Minisztérium nem válaszolt a megkeresésekre.
Választási tisztviselők és ügyvédek szerint a vizsgálatok csak felerősítik azt a hamis narratívát, miszerint az amerikai választásokat széles körű csalások övezik. Egy mélyen megosztott országban Donald Trump és szövetségesei ezeket az állításokat felhasználhatják a szűk vereségek legitimitásának megkérdőjelezésére.
„A kormányzat által kiadott idézések egyértelműen figyelemelterelést jelentenek a helyi és állami választási tisztviselők számára” – mondta Paul Charlton, a George W. Bush-kormányzat korábbi arizonai ügyésze. „Szövetségi ügyészként mi is üldöztünk olyan embereket, akiknek nem lett volna szabad szavazniuk, de ez olyan ritkán fordult elő, hogy soha meg sem közelítette azt a szintet, ami megváltoztathatna egy választási eredményt.”
A bírósági beadványokon alapuló elemzések szerint a Trump-kormányzat hivatalba lépése óta az ügyészek legalább 147 embert vádoltak meg illegális szavazással, köztük 102-t idén szeptember eleje óta. (Ezek az esetek a 2024-ben várható több mint százmillió szavazóhoz képest elenyésző arányt képviselnek.)
Ben Berwick, az Igazságügyi Minisztérium korábbi ügyvédje – aki jelenleg a Protect Democracy választási jogi csapatát vezeti – szerint a vizsgálatok jogilag ugyan gyenge lábakon álló választás utáni kihívásokat generálnak, mégis hatalmas káoszt okozhatnak. Ha a vesztes jelöltek arra hivatkoznak, hogy a „nem állampolgárok” szavazatai miatt lehetetlen megállapítani a valódi győztest, az akár a szavazólapok vagy a teljes választási eredmény megsemmisítésének követeléséhez is vezethet.
A tét hatalmas: a demokratáknak négy szenátusi és öt képviselőházi helyet kell megszerezniük a kongresszus feletti irányítás átvételéhez.
Titkosított idézések és növekvő nyomás
Az azonosított idézések köre igen változatos: az egyes szavazók konkrét adataitól egészen a több tízezer nevet tartalmazó teljes helyi választói névjegyzékek bekéréséig terjed. Az Egyesült Államokban az idézések jogilag kötelező érvényű végzések, az érintett joghatóságok egyike sem jelezte, hogy ellenállna azoknak.
Minnesotában, ahol váratlanul szorossá vált a szenátusi verseny, a kormányzat több tucat szavazási jegyzőkönyv beszerzésére adott ki idézést a Minneapolis környéki megyékben. Az Igazságügyi Minisztérium eddig legalább nyolc embert vádolt meg itt illegális szavazással, az eljárások jelenleg is folynak, elítélés még nem történt.
Kaliforniában legalább 17 idézést küldtek ki, többek között Los Angeles és San Diego megyéknek. A megbízhatóan demokrata Massachusettsben – ahol a szövetségi bíróságok korábban blokkolták a választói névjegyzékek kiadását – egy Trump által kinevezett amerikai ügyész legalább nyolc várost vett célba esküdtszéki idézésekkel.
A massachusettsi idézések közül legalább három kötelezte a tisztviselőket az összes regisztrált szavazó adatainak (név, cím, születési dátum, párthovatartozás, választói azonosító) átadására. Az egyik várostól megszerzett kísérőlevél kifejezetten arra kérte a címzetteket, hogy „senkinek ne hozzák nyilvánosságra az idézés létezését vagy annak betartásának tényét”.
Massachusetts egyik spanyol ajkúak lakta városában, Lynnben 25–30 ember iratait idézték be. „Eddig mindössze egyetlen olyan esetet találtunk, amikor olyan személy szavazott, akinek nem lett volna szabad” – nyilatkozta James Lamanna, a város választási vezetője. „Ez a szám nem éri el azt a szintet, ami érdemben veszélyeztetné a választások tisztaságát.”
Idézéseket adtak ki továbbá Washington, New York, Connecticut, Utah és Michigan államokban is.
Donald Trump többször is a választások integritását fenyegető legsúlyosabb veszélyként állította be az állampolgárság nélküliek voksolását. A konzervatív Heritage Foundation elemzőközpont szerint a gyenge ellenőrzési eljárások megágyaznak a csalásoknak. A jogvédő csoportok ezzel szemben kitartanak amellett, hogy a folyamatos ellenőrzések sem mutattak ki olyan mértékű illegális szavazást, amely akár csak egyetlen választás eredményét is befolyásolta volna.
Egy júliusi televíziós beszédében Trump azt állította: kormánya több mint 275 ezer olyan nem állampolgár szavazót azonosított, akik négy demokrata vezetésű államban élnek. Az érintett államok tisztviselői ezt azonnal cáfolták. Nevadában például a szövetségi szervek kezdetben 16 ezer potenciális esetről beszéltek, amit később 200 alá módosítottak, majd a helyi tisztviselők bizonyították, hogy a fennmaradó személyek is mind amerikai állampolgárok.
A kormányzat jogi következményekkel is fenyegeti az ellenszegülő választási tisztviselőket. Trent McCotter megbízott amerikai főügyész-helyettes, aki a kaliforniai követelések egyik élharcosa volt, a múlt héten maga is elismerte, hogy a sokat emlegetett 20 ezres listán bizony szerepelhetnek amerikai állampolgárok is – írta a Reuters.
