Tushar Shetty indiai mérnök mumbai lakásának ablaka tökéletesen illusztrálja a globális techverseny lokális árnyoldalait. A 21. emeleti panorámát korábban uraló zöldterület helyén ma fáktól megfosztott, vörös föld tátong – itt épül az Amazon új adatközpontja, amely a techóriás 2030-ig megvalósuló, 21 milliárd dolláros indiai MI-infrastruktúra-fejlesztésének része.
„Nem vettem volna meg a lakást, ha erről tudok” – panaszkodott a 46 éves férfi, aki mindössze öt hónappal ezelőtt vásárolta az ingatlant.
Virginia külvárosaitól kezdve Amszterdamon át egészen Dublin pereméig a helyi lakosok egyre hevesebben tiltakoznak a mesterséges intelligencia által vezérelt adatközpontok terjeszkedése ellen. A főbb kifogások között a folyamatos zaj, a drasztikusan megnövekedett áramfogyasztás, a fenyegető vízhiány és a lakóövezetek indokolatlan iparosodása szerepel.
Ez az ellenállás most Indiában is egyre nagyobb teret hódít, ahol az Amazon, a Google és a Microsoft dollármilliárdokat költ új létesítményekre. A beruházások egybecsengenek Narendra Modi miniszterelnök azon törekvésével, amely szerint a nyugati Mahárástra államtól a déli Ándhra Pradesig India fogja tárolni „az egész világ adatait”.
Mivel India szoftveresen egyelőre nem tud lépést tartani az Egyesült Államokból és Kínából kibontakozó, határokon átívelő MI-modellekkel, más stratégiát választott: arra fogadnak, hogy a mesterséges intelligencia fizikai infrastruktúrájának kiépítése is éppolyan jövedelmező dominanciát jelenthet. Ez az elképzelés áll Modi befektetési tervének középpontjában, ám az ambiciózus célok komoly akadályokba ütköznek a szűkös természeti erőforrások és a helyi közösségek aggodalmai miatt.
India a világ édesvízkészletének mindössze 4 százalékával rendelkezik, miközben a globális népesség 18 százalékát adja, az adatközpontok pedig jellemzően olyan városokban összpontosulnak, ahol már most is vízhiány van. Az S&P Global becslései szerint az indiai szerverközpontok 60–80 százaléka szembesülhet súlyos vízhiánnyal a jelenlegi évtizedben. A Mordor Intelligence kutatóintézet adatai szerint az adatközpontok 2025-re várhatóan körülbelül 150 milliárd liter vizet használnak fel, és ez a mennyiség 2030-ra több mint a kétszeresére nőhet.
A Mumbai közelében, Thánéban épülő Amazon-projekt az egyik legélesebb konfliktusgóccá vált az országban. A helyiekkel készített több tucatnyi interjú és a hivatalos levelezések áttekintése alapján egyre nő a félelem amiatt, hogy a létesítmény túlterheli a helyi energia- és vízhálózatot. Emellett komoly egészségügyi kockázatként értékelik a folyamatos zajszennyezést, amely különösen a gyermekeket és az időseket veszélyezteti.
Az Amazon és a helyi hatóságok határozottan védik a beruházást, hangsúlyozva, hogy az nem fogja megterhelni a közműveket, mivel a vizet és az energiát erre a célra elkülönített forrásokból biztosítják. A vita ennek ellenére utcai tiltakozásokba torkollott, és már az ellenzéki politikusok is bekapcsolódtak a küzdelembe.
Az indiai kormány nyilvánosan védekező álláspontra helyezkedett: a szerverközpontokat „India digitális életét működtető láthatatlan motorokként” emlegetik, azzal érvelve, hogy a modern technológiák már sokkal hatékonyabban bánnak a vízzel és az árammal. Az Elektronikai és Információs Technológiai Minisztérium, a miniszterelnöki hivatal, valamint Mahárástra állam vezetése nem reagált a sajtómegkeresésekre.
Szeptember 8-án több száz környékbeli – köztük számos idős ember – gyűlt össze az építkezés mellett, „Az adatközpontok energiavámpírok” feliratú transzparensekkel követelve a projekt áthelyezését.
„Ha az adatközpont felépül, elköltözünk. Ha leállítják az építkezést, maradunk” – mondta a 62 éves Vasudha Shetty, aki a tervezett, 54 hektáros létesítmény közelében vásárolt lakást, hogy csendes környezetben tölthesse a nyugdíjas éveit.
Közösségi egyeztetéseket sürgetnek a helyiek
A helyszín közelében élő több mint ezer lakos egybehangzóan állítja, hogy a beruházást érdemi társadalmi egyeztetés nélkül erőltették át. Míg az amerikai Virginiában – ahol a világ legnagyobb adatközpont-koncentrációja található – az Amazon a zajjal és a lakóövezetek közelségével kapcsolatos lakossági panaszok miatt felfüggesztette három, 2024-re tervezett létesítményének engedélyeztetését, a mumbai lakosok szerint ők soha nem kaptak esélyt a párbeszédre.
Egy a terveket ismerő forrás szerint az Amazon belső köreiben nem aggódnak túlzottan, mivel a kormánytisztviselők jelezték, hogy a tüntetések idővel alábbhagynak. A vállalat ennek ellenére tájékoztató kampányokat tervez a zajjal, a vízfogyasztással és az áramellátással kapcsolatos lakossági aggályok enyhítésére.
„Az adatközpontok építésének ára van. Az Amazon globális szinten készen áll a közösséggel való együttműködésre és a kellemetlenségek mérséklésére. Egyelőre azonban nincs más választás, mint együtt élni a tiltakozásokkal” – fogalmazott az informátor.
A vállalat a sajtónak küldött közleményében hangsúlyozta, hogy az adatközpont vízmentes hűtési technológiát, a lakóházaktól teljesen független áramellátást és zajcsökkentő megoldásokat alkalmaz majd, emellett több facsemetét ültettek el, mint amennyit az építkezés miatt kivágtak.
A tiltakozások jogosságát azonban még az iparágon belül is elismerik. „Soha nem építenék adatközpontot lakóövezetben” – jelentette ki egy szeptemberi szakmai rendezvényen Sharad Agarwal, a 14 létesítményt üzemeltető Sify Infinit Spaces vezérigazgatója. Kiemelte: ezeknek a központoknak bőséges és megszakítás nélküli áramra, valamint vízre van szükségük, a lakóházak közelében pedig fennáll a veszélye annak, hogy hiány esetén a lakosság elől vonják el az erőforrásokat.
A probléma súlyát és a terjeszkedés léptékét jelzi az is, hogy a Microsoft a közelmúltban bemutatott egy négyéves, 20,5 milliárd dolláros indiai beruházási tervet, amelyet nagyrészt új MI-adatközpontok fejlesztésére szánnak.
Politikai hullámokat vet a techterjeszkedés
A déli Ándhra Prades államban a környezetvédők a Google 15 milliárd dolláros adatközpont-projektje ellen tiltakoznak. A vadvilágra, valamint a víz- és energiaellátásra leselkedő veszélyek mellett azt is sérelmezik, hogy a vállalat állítólag engedély nélkül használt fel egy templomhoz tartozó földterületet. A Google és az állami vezetés egyaránt tagadja a jogsértést.
A lakossági elégedetlenség hamar politikai csatározásokká fajult. Szeptemberben Aaditya Thackeray ellenzéki képviselő csatlakozott a mumbai tüntetőkhöz, az Amazon-projekt áthelyezését követelve, és megígérte, hogy ha pártja visszatér a hatalomba, gondoskodnak a létesítmény elköltöztetéséről.
Mumbaiban az ingatlanpiac is megérezte a feszültséget. Atul Jadhav ingatlanügynök szerint a kilátás elvesztése és az életminőség romlása miatt aggódó vevők elmaradása komolyan lenyomhatja a környékbeli ingatlanok árát.
„Ki fogunk menni az utcákra, és mindent megteszünk, hogy megállítsuk ezt az egészet” – összegezte az elkeseredettséget a 68 éves Vidya Kadam, aki már 30 éve él a környéken – írta a Reuters.
