Példátlan döntést hozott az Egyesült Államok védelmi minisztériuma. Élő internetes közvetítésben mutatják be annak a volt katonai pszichiáternek a kivégzését, aki 2009-ben tizenhárom embert gyilkolt meg egy texasi katonai támaszponton.
A december 3-ra tervezett kivégzést kivégzőosztag hajtja végre, ráadásul ugyanazon a katonai bázison, ahol a férfi tizenhét évvel korábban elkövette a tömeggyilkosságot. A Pentagon bejelentése komoly vitát váltott ki az Egyesült Államokban, mivel az ország modern történetében nem volt példa arra, hogy a hatóságok élőben közvetítsenek egy hivatalos kivégzést.
Az elítélt az 56 éves Nidal Malik Hasan, az amerikai hadsereg egykori őrnagya és pszichiátere, aki 2009. november 5-én nyitott tüzet a texasi Fort Hood katonai támaszponton. A férfi egy olyan egészségügyi épületben kezdett lövöldözni, ahol katonák várakoztak orvosi vizsgálatokra és az afganisztáni bevetésükhöz szükséges adminisztrációra. A támadásban tizenhárom ember meghalt, további harmincketten pedig megsebesültek.
Hasan a lövöldözés során egy lézeres célzóberendezéssel felszerelt pisztolyt használt. A támadást végül a helyszínre érkező rendőrök állították meg, akik meglőtték a férfit. Sérülései következtében deréktól lefelé megbénult, azóta kerekesszékben él. A támadó később azt állította, hogy tettével az amerikai hadsereg afganisztáni tevékenysége ellen akart fellépni, és meg akarta akadályozni, hogy amerikai katonák muszlimokat öljenek meg.
A katonai bíróság 2013 augusztusában halálra ítélte Hasant, miután bűnösnek találta előre kitervelt emberölés és emberölési kísérlet több vádpontjában. A tárgyalás során a férfi saját magát képviselte, és elismerte, hogy ő követte el a lövöldözést. A halálos ítélet végrehajtására azonban több mint egy évtizeden keresztül nem került sor.
Az amerikai katonai jog szerint a halálbüntetés végrehajtásához elnöki jóváhagyás szükséges. Pete Hegseth védelmi miniszter javaslatára Donald Trump elnök most engedélyezte Hasan kivégzését, amelyet 2026. december 3-án, helyi idő szerint délután egy órakor terveznek végrehajtani. Az időpont kiválasztása sem véletlen: a kivégzést ugyanazon a napon, a hét ugyanazon napján és megközelítőleg ugyanabban az órában akarják végrehajtani, mint amikor a 2009-es támadás történt.
A döntés egyik legvitatottabb eleme azonban nem maga a halálbüntetés, hanem annak nyilvánossá tétele. A Pentagon egyik, neve elhallgatását kérő tisztviselője a Reutersnek megerősítette, hogy a kivégzést élőben fogják közvetíteni az interneten. A közvetítés pontos technikai részleteit egyelőre nem ismertették.
Pete Hegseth védelmi miniszter nyilvánosan is támogatta az elképzelést. Indoklása szerint a kivégzésnek láthatónak kell lennie, mert az embereknek meg kell érteniük, hogy az ilyen súlyos bűncselekményeknek rendkívül komoly következményei vannak. Amikor arról kérdezték, hogy Hasan megfogalmazott-e bármilyen utolsó kívánságot, a miniszter azt válaszolta, hogy ez nem érdekli, és december 3-án találkoznak vele.
A kivégzés több szempontból is történelmi jelentőségű lenne. Az amerikai hadsereg legutóbb 1945-ben hajtott végre kivégzést kivégzőosztaggal. Akkor Eddie Slovik közlegényt végezték ki Franciaországban, mert a második világháború alatt dezertált. Az amerikai hadsereg utolsó kivégzésére pedig 1961-ben került sor, amikor John Bennett közlegényt akasztással végezték ki egy kislány elleni súlyos bűncselekmény miatt. Ha Hasan kivégzését a tervek szerint végrehajtják, több mint 65 év után először kerül sor katonai halálos ítélet végrehajtására az Egyesült Államokban.
A nyilvános közvetítés terve ugyanakkor újabb jogi és erkölcsi kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államokban korábban is próbálkoztak azzal, hogy televízióban mutassanak be kivégzéseket, ám a bíróságok ezt megakadályozták. Az ország utolsó hivatalosan engedélyezett, nagyközönség előtt végrehajtott kivégzésére 1936-ban került sor Kentucky államban, ahol egy elítélt férfi felakasztását több ezren nézték végig.
A szakértők szerint a mostani döntés azért is különösen szokatlan, mert a világ legtöbb országában a kivégzéseket szigorúan korlátozott nyilvánosság mellett hajtják végre. Nyilvános kivégzések az elmúlt években elsősorban Iránban és a tálibok által irányított Afganisztánban fordultak elő. A Reuters által megszólaltatott szakértők nem tudtak olyan korábbi esetről, amikor egy állam hivatalosan élő internetes közvetítést szervezett volna egy törvényes kivégzésről.
Eugene Fidell, a Yale Egyetemen oktató katonai jogi szakértő rendkívül szokatlannak nevezte a Pentagon tervét. Véleménye szerint a kivégzés közvetítése olyan alkotmányjogi kérdéseket is felvethet, amelyekkel az amerikai Legfelsőbb Bíróság korábban még nem foglalkozott. Hasan jogi úton is megpróbálhatja megakadályozni, hogy halálát nyilvánosan bemutassák, és egy esetleges újabb bírósági eljárás a kivégzés időpontját is befolyásolhatja.
Más jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a kivégzések nyilvános látványossággá alakítása veszélyes precedenst teremthet. Geoffrey Corn katonai jogi szakértő szerint a halálbüntetés végrehajtásának szigorú szabályai éppen azt a célt szolgálják, hogy az állam által alkalmazott legsúlyosabb büntetés ne váljon közönségnek szánt eseménnyé. Ugyanakkor vannak olyan szakértők is, akik szerint a nagyobb nyilvánosság segíthet abban, hogy a társadalom pontosabban lássa, mit jelent a halálbüntetés gyakorlati végrehajtása.
A vita időzítése sem véletlen. Az Egyesült Államokban ismét felerősödtek a halálbüntetés végrehajtási módszereivel kapcsolatos kérdések, miután Tennessee államban október elején sikertelenül próbálták halálos injekcióval kivégezni Christa Pike-ot. A nő túlélte a beavatkozást, és kórházba került. Az eset újra ráirányította a figyelmet a halálos injekciók alkalmazásának nehézségeire, valamint arra, hogy egyes államok miért fordulnak ismét olyan korábban alkalmazott módszerekhez, mint a kivégzőosztag.
Az amerikai hatóságok az utóbbi időben a halálbüntetés végrehajtásának több alternatív módját is engedélyezték, köztük az áramütést, a gáz alkalmazását és a kivégzőosztagot. A változások egyik oka, hogy egyre nehezebb beszerezni a halálos injekcióhoz szükséges szereket, és több esetben magának az eljárásnak a végrehajtása is problémákba ütközött.
Nidal Hasan decemberre tervezett kivégzése így messze túlmutat egy tizenhét évvel ezelőtti tömeggyilkosság büntetőjogi lezárásán. A Pentagon döntése egyszerre vet fel kérdéseket a katonai igazságszolgáltatásról, a halálbüntetés jövőjéről, az állami erőszak nyilvánosságáról és az internetes közvetítések társadalmi következményeiről.
Egyelőre nem tudni, hogy a kivégzés valóban a meghirdetett időpontban és a tervezett módon történik-e meg, illetve hogy a közvetítés milyen platformon lesz elérhető. Az azonban már most egyértelmű, hogy az Egyesült Államok olyan döntésre készül, amelynek nemcsak jogi, hanem nemzetközi visszhangja is lehet.
