Több mint húszezer otthon semmisült meg Nepálban

Kitartóan zajlanak a mentőmunkálatok a lehetséges túlélőkért, azonban sajnos már túl sok idő telt el

Külföld
  • 2026.09.03. - 15:46
nepál árvíz
Túlélők a romok között a nepáli Nuwakot körzetben, Devighatban a pusztító villámárvíz utánAFP/Arun Sankar

Nepálnak mintegy 20 ezer házat kell újjáépítenie az árvíz sújtotta területeken – közölték a hatóságok csütörtökön. A múlt heti katasztrófa után több ezer embert tartanak eltűntként nyilván, a mentőcsapatok pedig jelenleg is túlélők után kutatnak a különböző vízerőmű-projektekhez kapcsolódó, elárasztott alagutakban.

Augusztus 26-án egy gleccseromlás jég-, kő- és iszapárat indított el az ázsiai ország Kínával határos régiójában. A természeti csapás egész településeket és falvakat törölt el a föld színéről, szinte egyetlen házat sem hagyva épen.

„Előzetes becsléseink szerint 7500 ház pusztult el teljesen: vagy elsodorta őket a víz, vagy törmelék és sár borította be azokat” – nyilatkozta Dharma Raj Upreti, a nepáli Nemzeti Katasztrófakockázat-csökkentési és -kezelési Hatóság vezetője. A szakember hozzátette: a még talpon maradt épületek sem lakhatók, így a hatóságok becslései szerint nagyjából 20 ezer otthont kell majd a semmiből újjáépíteni.

Legalább 1204 ember vesztette életét a múlt héten, amikor a jéggel, sárral és kövekkel teli áradat elöntötte a házakat, az utcákat és az iskolákat a kínai–tibeti határ közelében fekvő településeken. Több mint 4200 embert jelenleg is eltűntként tartanak nyilván, és további ezrek kényszerültek az otthonuk elhagyására.

„Nincs értelme ugyanazon a helyen újjáépíteni a házakat, mivel ez ugyanazoknak a kockázatoknak tenné ki az embereket” – hangsúlyozta Upreti. A hatóságok azon dolgoznak, hogy biztonságosabb területeket jelöljenek ki az új lakónegyedek számára, és áthelyezzék a veszélyeztetett településeket.

Balendra Shah nepáli miniszterelnök szerdán megerősítette: a kormány a helyreállítási és újjáépítési erőfeszítésekre összpontosít, miközben folytatja az eltűntek ezreinek felkutatását. Egy a kutató-mentő műveletben részt vevő – névtelenséget kérő – katonatiszt elmondta, hogy a vízerőművekhez kapcsolódó alagutakban rekedt túlélők után is folyamatosan kutatnak. „Indiai, dél-koreai és kínai szakértők segítségével az összes alagutat átvizsgáljuk. A művelet mindaddig folytatódik, amíg van remény túlélők megtalálására. Ha nincsenek is túlélők, a holttesteket akkor is felszínre hozzuk” – tette hozzá a tiszt.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség jelentése szerint egy drónokkal, mentőkutyákkal, akusztikus berendezésekkel és hőkamerákkal felszerelt dél-koreai mentőcsapat állított fel bázist Batarban, a Felső-Trisuli-1 vízerőmű alagútja közelében, ahol korábban kilenc dél-koreai munkás tűnt el.

Fókuszban a normális élet helyreállítása

„Az emberek mindent elvesztettek. Nincs személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Phanindra Paudel, a nepáli Nemzeti Vészhelyzeti Műveleti Központ tisztviselője. A katasztrófa sújtotta körzetek hatóságai igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben helyreállítani a megszokott rutint, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy a gyerekek ideiglenes iskolákban folytathassák a tanulmányaikat.

Az UNICEF közleménye szerint több mint egy héttel az árvíz után legalább 22 ezer gyermeknek van sürgősen szüksége biztonságos ivóvízre és megfelelő higiéniás körülményekre. „A legfontosabb számunkra a normális élet helyreállítása. Jelenleg azt mérlegeljük, hogy a gyerekeket taníthatjuk-e az ideiglenes oktatási központokban, amíg a rendes oktatás újra nem indul” – mondta Paudel.

A tanárok elmondása szerint óriási kihívást jelent biztonságos épületeket találni az órák megtartására. „Biztonságos, üres épületeket vagy más iskolákat keresünk, ahol újraindíthatjuk a tanítást. A mi iskolaépületünket teljesen elmosta a víz, ezért egy újat kell építenünk egy védettebb helyen” – nyilatkozta Rajendra Dawadi iskolaigazgató, aki a katasztrófa idején mintegy 900 diák életét mentette meg a gyors evakuálással.

Az áldozatok között van a 45 éves Shanti Sunar is, aki férjével ugyan túlélte a katasztrófát, de a háza és a kisboltja is megsemmisült. „Szinte minden nap felkerestem a helyszínt. Felismerem, hol állt a házunk, de most semmi nyoma. Oda járok keresni, abban a reményben, hogy találok valami aranyat vagy ékszert, amit a menekülés közben nem tudtunk magunkkal vinni” – mondta az asszony. „Nem építkezhetünk újra ugyanazon a helyen, mert nem biztonságos. Azt várom a kormánytól, hogy egy védettebb területre költöztessen minket.”

Két nepáli kormányzati forrás szerdán közölte, hogy Nepál egy korai földcsuszamlás-előrejelző rendszer kiépítését tervezi a kínai határ mentén, amely szeizmikus érzékelőket, kamerákat és műholdas kapcsolatot is magában foglal majd – írta a Reuters.

Reklám