A Háborúkutató Intézet (ISW) jelentése szerint nem érte el a szükséges keringési magasságot a Rasszvet orosz műholdak második csoportja, amelyet Moszkva a Starlink analógjának szán.
A kutatók az N2YO műholdkövető adataira hivatkozva arról számoltak be, hogy a 16 darabos Rasszvet-flotta második csoportját július 19-én bocsátották fel, azonban augusztus 31-ig egyik eszköz sem érte el a tervezett 550 kilométeres üzemi magasságot.
A legtöbb eszköz mindössze 300–400 kilométeres magasságban rekedt, ami jelentősen elmarad a tervezett 870 kilométeres csúcsértéktől. Az ISW ugyanakkor rámutat, hogy néhány műhold már most veszít a pályamagasságából, és a rendelkezésre álló információk szerint legalább kettő már a Föld légkörébe való visszatérés felé tart. A szakértők magyarázata szerint minél alacsonyabban kering egy műhold, a légköri súrlódás hatása miatt annál rövidebb az élettartama.
A korábban, március 24-én felbocsátott – szintén 16 eszközből álló – első tételből 12 műhold elérte a kívánt magasságot, és ezek augusztus végén is az 550 kilométeres szinten tartózkodtak.
Oroszország február 1-jén elvesztette a Starlinkhez való hozzáférését, így kénytelen volt saját, Rasszvet nevű rendszerére támaszkodni. Az ISW szerint az újabb műholdcsoport kudarca arra utal, hogy Moszkva nem volt felkészülve egy ilyen ütemű telepítésre. Az intézet ugyanakkor hangsúlyozta: még egy részlegesen működő műholdcsoport is veszélyt jelenthet Ukrajnára, mivel a Rasszvet műholdak segítségével az orosz erők pontosabban tudják irányítani a drónokat.
A jelentés kitért arra is, hogy a rendszert fejlesztő repülőgépipari vállalat (az 1440-es Tervezőiroda) bejelentése szerint további „tucatnyi” indítást terveznek, és „több száz” új eszközt telepítenének. Ahhoz azonban, hogy Oroszország stabil, 24 órás kommunikációt biztosítson Ukrajna területe felett, legalább 200–300 működő műholdra lenne szüksége. Az ISW elemzése szerint az orosz csapatok a hordozórakéták hiánya miatt valószínűleg nem tudják gyorsan elérni ezt a célt.
Oroszország a drága és ritka Szojuz–2.1b rakétát használja ezeknek a műholdaknak a felbocsátására. 2022 óta mindössze hat-nyolc ilyen rakétaindítás történt; ezzel az ütemmel számolva az Oroszországi Föderáció négy év alatt legfeljebb 128 műholdat tudna pályára állítani – írta a karpat.info.
