Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a Homo erectus lehetett az első emberelőd, amely rendszeresen fogyasztott húst. A mintegy kétmillió évvel ezelőtt megjelent fajhoz kapcsolódóan ugyanis számos olyan állati csontmaradványt találtak, amelyeken vágás vagy feldolgozás nyomai láthatók.
Különösen a tanzániai Olduvai-szurdok lelőhelyei erősítették azt az elképzelést, hogy a húsfogyasztás a Homo nemzetség megjelenésével vált igazán jelentőssé. Ez vezetett az úgynevezett „a hús tett minket emberré” elmélethez, amely szerint az állati eredetű táplálék fontos szerepet játszhatott az agy méretének növekedésében.
Az újabb régészeti bizonyítékok azonban árnyalják ezt a képet. Egy Kelet-Afrikában talált állatfeldolgozási nyomokat vizsgáló átfogó elemzés szerint a homininok már legalább 2,6 millió évvel ezelőtt is feldolgozták az állati tetemeket. Ráadásul nem látható egyértelmű növekedés a húsfeldolgozás intenzitásában a Homo erectus megjelenése után. Ez arra utal, hogy a húsfogyasztás valószínűleg nem kizárólag ehhez a fajhoz köthető, és önmagában nem feltétlenül magyarázza az emberi agy fejlődését.
Még régebbi bizonyítékok is előkerültek. Az etiópiai Bouri-formációban körülbelül 2,5 millió éves antilop- és lóboneseken találtak mészárlásra, illetve feldolgozásra utaló nyomokat. Mivel azonban a lelőhelyen talált homininmaradványok nem azonosíthatók kellő bizonyossággal, nem lehet megmondani, pontosan melyik emberelőd fogyasztotta az állatokat.
A jelenlegi ismeretek szerint a legkorábbi konkrét bizonyíték még ennél is régebbre nyúlik vissza. A kenyai Nyayanga lelőhelyen olyan vízilócsontokat találtak, amelyeket egy ismeretlen homininfaj dolgozhatott fel valamikor három és 2,6 millió évvel ezelőtt. A lelőhelyen Paranthropus-fosszíliák is előkerültek, de nem bizonyítható, hogy éppen ez a faj volt felelős a hús feldolgozásáért. Egy dolog azonban világos: az állati táplálék fogyasztása jóval a Homo erectus megjelenése előtt elkezdődött.
Így ma már nem lehet kijelenteni, hogy a Homo erectus volt az első húsevő emberelőd. Sokkal valószínűbb, hogy a különböző korai homininok időnként már jóval korábban is fogyasztottak állati eredetű táplálékot, miközben a hús szerepe az étrendben hosszú idő alatt változhatott. A régészeti bizonyítékok alapján ezért az emberi húsevés története nem egyetlen fajhoz és egyetlen időponthoz köthető, hanem több millió éven át tartó folyamat eredménye - írja az IFLScience.
