Brit-francia csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Londonban. Andy Burnham brit miniszterelnök a Downing Streeten fogadja Emmanuel Macron francia államfőt, akivel elsősorban a La Manche-csatornán zajló tömeges embercsempészet megfékezéséről, illetve Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti viszonyrendszer szorosabbra vonásáról tárgyal.
Macron már szerdán Londonba érkezett, ahol III. Károly király és Andy Burnham társaságában megtekintette a British Museumban kiállított bayeux-i kárpitot.
Az Anglia normann meghódításának történetét bemutató, autentikus történelmi forrásként nyilvántartott hímzett „képregényt" – amely valószínűleg az angolszász uralomnak véget vető, 1066-ban megvívott hastingsi csata után néhány évvel készült – most először szállították át Franciaországból Nagy-Britanniába.
A csaknem hetven méter hosszú vásznat a nagyközönség szeptember 10-től láthatja a British Museumban. A példátlan érdeklődés övezte kiállítás 2027. július 11-ig tart nyitva.
A francia elnök a kiállítás alkalmából érkezett Londonba, de látogatásának hivatalos részeként csütörtökön kétoldalú csúcstalálkozón fogadja őt a brit kormányfő.
A Downing Street előzetes beszámolója szerint Macron és Burnham megbeszélésének fő napirendi pontjai között szerepel a Franciaországból Angliába tartó, embercsempész csoportok által szervezett tömeges illegális bevándorlási hullám megfékezése.
A két ország közötti szorosabb együttműködésnek már látszanak az eredményei: Shabana Mahmood brit belügyminiszter a csütörtöki csúcstalálkozó előtti nyilatkozatában kiemelte, hogy a munkáspárti kormány két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta több mint 48 ezer átkelési kísérletet sikerült meghiúsítani a La Manche-csatornán.
A brit belügyi tárca adatai szerint ugyanebben az időszakban 1100 csónakot és csónakmotort is lefoglaltak a szervezett embercsempész csoportoktól.
Andy Burnham és Emmanuel Macron csütörtöki londoni csúcstalálkozójának másik fő témája az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyrendszerének szorosabbra vonása.
A kormányzó brit Munkáspárton belül mind erőteljesebb vita bontakozik ki arról, hogy Nagy-Britannia visszalépjen-e az EU-ba, ahonnan 2020-ban távozott.
Keir Starmer előző és Andy Burnham jelenlegi miniszterelnök ezt eddigi nyilatkozataiban egyaránt kizárta, de Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben kijelentette, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Wes Streeting védelmi miniszter néhány hete egy politikai rendezvényen "katasztrofális hibának" nevezte a kilépést az EU-ból, és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának "egy napon" vissza kell térnie az Európai Unióba.
A brit szállítmányozó cégek legnagyobb ágazati érdekképviselete, a Logistics UK a francia elnök látogatása elé időzített átfogó elemzésében kimutatta, hogy a brit exportcégek kivitelének összesített éves átlagos értéke jelenleg 11,7 milliárd fonttal (ötezer milliárd forinttal) alacsonyabb annál a szintnél, amelyet teljes jogú brit EU-tagság esetén elérhetnének.
Egy másik EU-párti brit szerveződés, a European Movement UK friss felmérése szerint a brit cégek 72,8 százalékának üzletmenetére negatív hatást gyakorolt Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, és a vizsgálatába bevont vállalatok 98,2 százaléka azt pártolná, ha Nagy-Britannia ismét az EU egységes belső piacának tagja lenne.
