Egy nyugodt, kis osztrák falu az Alpok lábánál hamarosan több áramot fogyaszthat, mint Bécs összes háztartása együttesen. Mindez a Google-nek köszönhető. Az amerikai technológiai óriás Ausztria első hiperskálájú (gigantikus méretű és kapacitású) adatközpontját építi a fővárostól kétórás autóútra fekvő apró település, Kronstorf határában. A telephely teljes kiépülése után az ország jelenlegi energiaigényének akár 7 százalékával egyenértékű áramot is elfogyaszthat.
Az egyre növekvő helyi ellenállás azonban meghiúsíthatja a vállalat ambícióit. Egy tiltakozókból álló csoport – akik rettegnek az adatközpont falánk energiaéhségétől, és gyanakodva figyelik az amerikai technológiai óriás térnyerését – elszántan küzd a terjeszkedés megakadályozásáért. „Alaposan meg akarjuk nehezíteni a dolgukat” – jelentette ki Harald Müllner, egy közeli, linzi informatikai szakember, aki társalapítója annak a helyi tudósokból, művészekből és aktivistákból álló szövetségnek, amely az adatközpont ellen kampányol. „Látniuk kell, hogy az emberek ezt egyáltalán nem nézik jó szemmel.”
A Google tervei elleni tiltakozások és petíciók az Atlanti-óceán túloldalán is ismerős trendeket tükröznek. Az Egyesült Államokban a demokraták a közelgő félidős választások előtt egyre inkább meglovagolják az adatközpontokkal szembeni társadalmi ellenállást. Donald Trump eközben a „Big Tech” (a nagy technológiai cégek) oldalára állt, és hétfőn egyenesen úgy fogalmazott: az adatközpontokat ellenző közösségek „végül elmaradottak és szegények lesznek”.
Európában a franciaországi aktivisták is hasonló gigaprojekteket vettek célba, Olaszországban pedig a helyiek tüntetnek az új tervek ellen. Írországban, ahol az adatközpontok már most is az ország összes villamos energiájának ötödét emésztik fel, az ellenzők bírósági úton próbálták – eddig sikertelenül – megakadályozni az építkezéseket. Eddig azonban az adatközpontok körüli európai aggodalmak süket fülekre találtak a kormányoknál, amelyek attól tartanak, hogy a kontinens végzetesen lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött a mesterséges intelligencia (AI) globális versenyében.
„Nem követelhetünk nagyobb európai AI-szuverenitást, miközben folyamatosan új akadályokat gördítünk éppen az elé az infrastruktúra elé, amelyen ez az egész alapul” – reagált Elisabeth Zehetner, Ausztria energiaügyi államtitkára a kronstorfihoz hasonló, hatalmas adatközpontok szigorúbb szabályozására irányuló követelésekre.
Az Európai Unió 2035-re megháromszorozná az adatközpontjainak kapacitását. Brüsszel és a nemzeti kormányok is megfogadták, hogy lebontják az AI fellendülését gátló szabályozási akadályokat, miközben ragaszkodnak ahhoz a nézethez, hogy a folyamat fenntartható maradhat. Az osztrák aktivisták azonban szkeptikusak. „Egy hiperskálájú adatközpont már a természetéből fakadóan sem lehet fenntartható. Egyszerűen túl hatalmas” – mondta Christina Gruber édesvízi ökológus, aki szintén a kronstorfi projekt ellen kampányol. „Annyi kockázati tényező van: a termőföldek funkciójának megváltoztatása, a rendkívüli energiaigény, az elképesztő vízfogyasztás” – sorolta. „És a legfontosabb kérdés, ami mindezek felett lebeg, egyszerűen az: miért? Egyáltalán megéri ez nekünk?”
Természeti pusztítás a Google árnyékában
Amikor Müllner és Gruber egy perzselő augusztusi napon megállnak a hatalmas építkezés előtt, a főkapun teherautók folyamatos áradata zúdul ki, amelyek a tucatnyi kotrógép által kiásott földet és törmeléket szállítják. Félig kész szervercsarnokok fölé tornyosulnak a daruk. Fémpanelek, betonacél-kötegek és hatalmas betoncsövek hevernek a napon. Az út túloldalán, ahol az Enns folyó a Dunába ömlik, szivattyútelepek állnak készenlétben, hogy hamarosan hűtővizet szivattyúzzanak az új létesítmény számára.
A Google neve paradox módon sehol sem látható. Az egyetlen jel, ami arra utal, hogy az amerikai óriáscég a felelős a közeli autópályán szálló porért, csupán egy apró, kerítésre erősített tiltó tábla, amelyet a cég jellegzetes színeivel kereteztek. Mégis, a Google valójában mindenhol jelen van. Amikor áprilisban elkezdődött az építkezés, a regionális politikusok egy hagyományos kuglóffal ünnepeltek, amelyet az alkalomhoz illően „Googlhupf”-ra kereszteltek át. A helyiek az építkezéssel szemben lévő erdőt – amelynek telepítését a cég is támogatta – már csak „Google-erdőnek” hívják; a bejáratnál kialakított kis tavat, ami jelenleg egy túlméretezett pocsolyára hasonlít, benne néhány szitakötővel és egy magányos békával, pedig „Google-biotópnak” nevezték el.
A Google határozottan állítja, hogy megteszi a szükséges lépéseket az adatközpont környezeti hatásainak kompenzálására. A vállalat napelemekkel borítja majd be a létesítmény tetejét, és létrehoz egy alapot a helyi folyó ökoszisztémájának javítására – nyilatkozta Michiel Sallaets, a cég műszaki infrastruktúráért felelős európai kommunikációs vezetője. „Ez csak zöldre festés (greenwashing)” – vágja rá Müllner, az aktivista. Különösen aggódnak az Enns folyó miatt, amely egyrészt a hűtővizet biztosítja majd a központnak, másrészt ide folyik majd vissza a felmelegedett szennyvíz is. „Bármilyen melegvíz-kibocsátás megváltoztatja a helyi élőhelyet, és további stressznek teszi ki az ott élő élőlényeket” – figyelmeztetett Gruber.
A Google szerint azonban nincs ok az aggodalomra. „Az engedélyezési folyamat során készült független szakértői jelentések is igazolják, hogy az adatközpont hatása az Enns folyó hőmérsékletére elhanyagolható lesz” – érvelt Sallaets. Az aktivistákat leginkább az dühíti, hogy a nyilvánvaló környezeti kockázatok ellenére a jelenlegi osztrák törvények értelmében a gigantikus adatközpont felépítéséhez nem volt szükség átfogó környezeti hatásvizsgálatra. „Törvénymódosításra van szükségünk” – mondta Gruber, rámutatva az abszurd helyzetre: míg egyetlen szélturbina felépítéséhez is kötelező a környezeti hatásvizsgálat, az energiafaló adatközpontok mentesülnek ez alól.
A baloldali politikusok a kronstorfi esetre hivatkozva már követelték is a törvény felülvizsgálatát. Az osztrák koalíciós kormányhoz tartozó balközép szociáldemokraták szigorú környezeti hatásvizsgálatnak vetnék alá a jövőbeli adatközpontokat. Az ellenzéki Zöldek támogatják a javaslatot, de az energiaügyi minisztériumot vezető, jobbközép Néppárt egyelőre elutasítja a további szabályozásokat. Sallaets a cég nevében hangsúlyozta, hogy a Google „minden kötelező jogi folyamaton végigment”, és a jövőben is „jó és átlátható szomszédként fog viselkedni”.
Hataloméhes gigász
Az aktivisták legfőbb aggodalma azonban továbbra is a brutális energiafogyasztás. A projekt első szakasza önmagában óránként 150 megawatt (MW) energiaigényt jelent, ami 500 MW-ra is ugorhat, ha a Google a létesítmény bővítése mellett dönt. Mivel az adatközpontok a nap 24 órájában, az év minden napján működnek, a telephely a becslések szerint évente 1,31 terawattóra (TWh) áramot fogyaszt majd már az első szakaszban is – erősítette meg az Austrian Power Grid és a felső-ausztriai áramszolgáltató. Ha a bővítési tervek is megvalósulnak, ez a szám 4,4 TWh-ra emelkedik. Csak viszonyításképpen: a 2 millió lakosú osztrák főváros, Bécs összes háztartása együttesen körülbelül 3,4 TWh-t fogyaszt egy év alatt.
Az Egyesült Államokkal ellentétben – ahol a vállalatok gyakran saját, fosszilis tüzelőanyaggal működő generátorokat építenek a telephelyeiken –, a kronstorfi adatközpont közvetlenül az országos hálózatra csatlakozik. Ausztria áramtermelésének közel 90 százaléka megújuló energiából származik. Főként emiatt esett a Google választása erre a helyszínre, mivel a cég célja, hogy 2030-ra kizárólag tiszta energiával működtesse globális hálózatát.
A kritikusok azonban attól tartanak, hogy az osztrák zöldenergia-termelés nem tud majd lépést tartani ezzel az iszonyatos léptékű növekedéssel. Az ország áramellátása erősen függ a vízenergiától, ami rendkívül kiszolgáltatott az aszályoknak; az idei száraz nyáron a hazai vízenergia-termelés például harmadával esett vissza. A klímaváltozás miatt „ez a helyzet csak rosszabb lesz” – mondta Müllner. „Egy rendkívül veszélyes, párhuzamos trendet látunk: egyre több áramot fogyasztunk, miközben egyre kevesebbet tudunk megtermelni.” A helyiek attól is tartanak, hogy a gigaközpont felhajtja a lakossági áramárakat, ahogyan az Írországban és az Egyesült Államok több pontján is történt.
A drágulás valós kockázat, ha Ausztria nem képes gyors ütemben további megújuló energiaforrásokkal kompenzálni az adatközpont étvágyát – mondta Christoph Dolna-Gruber, a kormányt és az energiaszolgáltatókat tanácsoló Osztrák Energiaügynökség szakértője. „Ha a kereslet nő, de a kínálat nem tudja lekövetni, az áram ára törvényszerűen emelkedni fog” – magyarázta, bár óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy Ausztria szoros integrációja az európai energiapiacba megnehezíti az áremelkedés pontos mértékének előrejelzését.
Bár a kronstorfi központ a tiszta osztrák hálózatra csatlakozik, mégsem lesz teljesen szén-dioxid-mentes. A Google hatalmas, dízelüzemű generátorok telepítését is tervezi, hogy egy esetleges áramszünet esetén is garantálják az adatközpont szünetmentes működését. És bár az áramkimaradások ritkák Ausztriában, a biztonsági generátorokat rendszeresen be kell indítani a tesztüzemek miatt – mutatott rá Dolna-Gruber, aki szerint a kormánynak köteleznie kellene az adatközpontok üzemeltetőit, hogy saját zsebből járuljanak hozzá a hazai tiszta energiatermelés kiépítéséhez.
Az osztrák energiaügyi és gazdasági minisztérium a POLITICO-nak adott nyilatkozatában igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván, az elektromos hálózat képes kiszolgálni az új létesítményt. „Elvileg az adatközpontok terjeszkedésének kéz a kézben kell járnia a megújuló energiatermelés, a nagy kapacitású hálózatok, valamint a tárolási és rugalmassági kapacitások bővítésével” – tették hozzá.
Miért nem európai cég építi?
Van egy másik, mélyebb oka is annak, amiért az osztrák aktivisták ellenzik a kronstorfi projektet: a Google egy amerikai gigavállalat. Müllner szerint, ha valaki rákeresne a Google-ön, hová érdemes adatközpontot építeni Ausztriában, valószínűleg Kronstorf lenne az első találat: hatalmas síkság, hűtésre alkalmas bővizű folyó, a sarkon pedig egy óriási áramelosztó állomás. „Akkor miért nem adtuk ezt a lehetőséget legalább egy európai cégnek?” – teszi fel a kérdést az informatikus. „Az amerikaiak egyszerűen lefoglalják a legjobb helyeket, aztán nekünk kell drága távvezetékeket építenünk a sokkal kevésbé ideális, maradék területekre. Hagytuk, hogy ezt is elvegyék tőlünk.”
A Google azzal érvel, hogy a projekt mintegy 100 új munkahelyet teremt. Az aktivisták szerint azonban ez elenyésző, ráadásul az adatközpont az összes megtermelt profitot visszacsatornázza az Egyesült Államokba, így a helyi gazdaság aligha profitál belőle. „Felhasználják a mi energiánkat, de hogy hová megy a bevétel, azt sosem fogjuk megtudni” – mondta Müllner.
Az osztrák gazdasági minisztérium kitart amellett, hogy az olyan vállalatok, mint a Google, „jelentős mértékben hozzájárulhatnak a régió fejlődéséhez a helyi vállalkozásokkal kötött szerződések, a beruházások, valamint a nagy teljesítményű felhő- és mesterségesintelligencia-infrastruktúra kiépítése révén”. A tárca szerint bár a környezeti aggályokat alaposan meg kell vizsgálni, „az ilyen stratégiai projektek zsigeri elutasítása nem indokolt”.
Mivel a kronstorfi építkezés már gőzerővel zajlik, Gruber is elismeri, hogy irreális cél lenne a projekt teljes leállítása. Ő és Müllner most a bővítés – a második fázis – megakadályozására fókuszálnak, amely megháromszorozná az amúgy is gigantikus energiafogyasztást. Remélik, hogy a tiltakozásuk elrettentő példaként szolgál majd más amerikai technológiai óriások számára is. A civil csoportok országszerte készülnek a harcra az újabb, keleti országrészbe tervezett hasonló projektek ellen. „Egy dolgot már biztosan elértünk” – mondta Gruber. „Azt, hogy azoknak a cégeknek, akik a Google után jönnek, már sokkal nehezebb dolguk lesz” – írta a Politico.
