Kína tovább bővíti jelenlétét a Dél-kínai-tengeren, ahol műholdfelvételek szerint egy nagyszabású mesterséges szigetet alakít ki az Antelope-zátonyon, a vitatott Paracel-szigetcsoport részeként.
A Reuters által ismertetett friss felvételeken egy csaknem hat kilométer hosszú létesítmény rajzolódik ki, amelyhez hosszú rakpart, mélyvízi kikötő és több épület is tartozik. A területen már helikopter-leszállóhely is látható, miközben a több mint három kilométeres, egyenes partszakasz arra utalhat, hogy egy nagyméretű kifutópálya kialakítása is folyamatban van. A Maritime Executive szerint a pálya mintegy három kilométer hosszú lehet, ami gyakorlatilag valamennyi kínai katonai repülőgép fogadására alkalmassá teheti a bázist.
A fejlesztés stratégiai jelentősége különösen nagy, mivel az Antelope-zátony a Dél-kínai-tenger északi részén helyezkedik el, amely egy esetleges Tajvan körüli konfliktusban kulcsfontosságú térség lehet. A szakértők szerint a helyszín kedvezőbb Kína számára, mint a délebbre fekvő Spratly-szigetek, mivel közelebb található a kínai szárazföldhöz. Ez megkönnyítheti a repülőgépek, hadihajók és rakétarendszerek támogatását és védelmét. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy Peking ellenőrzöttebb és védettebb tengeri övezeteket alakítson ki, amelyekben haditengerészeti erői, köztük nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárók is nagyobb biztonságban működhetnek.
A térségben már most is komoly katonai feszültség tapasztalható. Kína 1974 óta ellenőrzi a Paracel-szigeteket, miután kiszorította onnan a korábbi dél-vietnami erőket, Vietnam azonban továbbra is magának követeli a szigetcsoportot. Hanoi ezért aggodalommal figyeli a kínai építkezéseket, és saját katonai képességeinek fejlesztésével igyekszik ellensúlyozni Peking térnyerését. Vietnam például indiai BrahMos rakéták beszerzését tervezi, miközben a térség más államai, köztük a Fülöp-szigetek és Indonézia is erősítik védelmi képességeiket.
Kína hivatalosan elutasítja, hogy katonai célú bázist építene az Antelope-zátonyon. Peking szerint a létesítmények békés célokat, például időjárás-megfigyelést, halászatvédelmet és tudományos kutatást szolgálnak. A műholdfelvételeken látható infrastruktúra mérete és jellege azonban több biztonságpolitikai szakértő szerint inkább katonai alkalmazásra utal. A fejlesztés így nem csupán egy újabb mesterséges sziget létrehozását jelenti, hanem Kína stratégiai pozícióinak további megerősítését a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalán.
