Legkésőbb november első felében dönthetnek az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökének személyéről a testület tagjai – közölte szerdán az Alkotmánybíróság az MTI érdeklődésére.
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ismét az Alkotmánybíróság tagjainak hatáskörébe utalta a testület elnökének megválasztását. Az Országgyűlés múlt kedden fogadta el az ezzel összefüggő törvénymódosításokat, amelyek részletesen szabályozzák az elnökválasztás folyamatát.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint az alkotmánybírósági törvény pontos határidőket állapít meg az elnöki pályázat kiírására és elfogadására. A testület ezeknek a határidőknek megfelelően bonyolítja le az eljárást.
A pályázati kiírás nyilvános lesz, közzététele pedig a főtitkár törvényi kötelezettsége. A pályázatot az Alkotmánybíróság honlapján teszik közzé, a beérkező jelentkezéseket pedig a testület tagjai megismerhetik.
Az Ab teljes ülése a törvényben meghatározott határidőn belül, legkésőbb november első felében választja meg a testület következő elnökét.
A múlt héten elfogadott módosítás szerint az elnöki tisztségre pályázatot kell kiírni, amelyet a jogszabály szeptember 19-i hatálybalépését követően harminc napon belül kell meghirdetni. A kiírást a főtitkár készíti elő, majd a teljes ülés fogadja el és teszi közzé. A pályázatok benyújtására legalább tizenöt, legfeljebb harminc napot kell biztosítani.
A teljes ülés a pályázati határidő lejártát követő naptól számított legfeljebb nyolc napon belül, titkos szavazással választja meg az elnököt. A tisztség betöltéséhez a 15 alkotmánybíró több mint felének szavazata szükséges.
Az Ab korábbi elnökének, Polt Péternek szeptember 1-jén szűnt meg a mandátuma, miután az Alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosítása kimondta: „az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”. Polt Péter ezt az életkort már korábban betöltötte.
Az elnöki jogköröket jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja, aki szeptember 1-jétől látja el a feladatot. Az ő 12 éves mandátuma november közepén jár le.
Baka András köztársasági elnök hétfőn, az Országgyűlés napirend előtti felszólalásában kifogásait is megfogalmazta az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban. Szerinte indokolatlan törvényi szinten részletesen meghatározni az elnökválasztás szabályait és a testületen belüli pályáztatási eljárást.
Az államfő úgy vélte, az Alkotmánybíróság függetlenségét és működési autonómiáját jobban erősítette volna, ha – a 2011 előtt hatályos szabályozáshoz hasonlóan – ezt a kérdést a testület saját belső működési szabályaira és ügyrendjére bízzák. Baka András szerint ezért indokolt lenne a jelenlegi szabályozás átgondolása.
