Donald Trump még az idén ismét tárgyalóasztalhoz ülne Kim Dzsong Unnal, Észak-Korea azonban egyelőre nem siet az újabb csúcstalálkozóval. Phenjan ugyan továbbra is „kiválónak” nevezi a két vezető személyes kapcsolatát, világossá tette: ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy új fejezet kezdődjön az amerikai–észak-koreai viszonyban.
Az amerikai elnök a héten arról beszélt, hogy várakozásai szerint még 2026-ban találkozhat az észak-koreai vezetővel. Washington hivatalosan is megerősítette, hogy továbbra kész előfeltételek nélkül párbeszédet folytatni Phenjannal, és az amerikai külügyminisztérium szerint Trump és Kim „a megfelelő időpontban” ismét találkozni fog.
Az elnök közeledését egy figyelemre méltó lépés is megelőzte. Trump az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatainak visszafogása mellett érvelt, azokat Észak-Koreával szemben ellenségesnek nevezve. Szöul a Reuters értesülése szerint zárt ajtók mögött nyitottnak mutatkozott az amerikai kezdeményezésre, bár dél-koreai részről továbbra is vannak fenntartások a közös katonai gyakorlatok csökkentésével kapcsolatban.
Phenjan válasza azonban jóval hűvösebb volt annál, mint amire Washington számíthatott. Kim Jo Dzsong, az észak-koreai vezető nagy befolyással rendelkező húga azt üzente: az amerikai–dél-koreai Ulchi Freedom Shield hadgyakorlat visszafogása nem változtat azon, hogy Phenjan Washington politikáját továbbra is ellenségesnek tekinti.
– Ha az amerikai fél megpróbálja a mostani intézkedéseit valamiféle „jóindulatú gesztusként” feltüntetni, nem fogja megkapni a kívánt választ – idézte Kim Jo Dzsongot az észak-koreai állami hírügynökség.
A figyelmeztetést katonai erődemonstráció is kísérte. A dél-koreai hadsereg közlése szerint Észak-Korea csütörtökön mintegy tíz ballisztikus rakétát indított keleti partvidékéről. Elemzők ezt az amerikai–dél-koreai hadgyakorlat elleni tiltakozásként értékelték.
A két vezető közötti személyes viszony ettől még különleges maradt. Kim Jo Dzsong maga is „kiválónak” nevezte Trump és bátyja kapcsolatát, ám azt egyértelműen elválasztotta az államközi viszonytól. Lim Eul-chul, a Kyungnam Egyetem professzora szerint Phenjan üzenete lényegében az, hogy a személyes diplomáciának is vannak határai, ha Észak-Korea stratégiai és katonai érdekeiről van szó.
Trump és Kim korábban három alkalommal találkozott személyesen. Az első, történelmi csúcstalálkozót 2018 júniusában Szingapúrban tartották, majd 2019 februárjában Hanoiban ültek ismét tárgyalóasztalhoz. Ugyanazon év júniusában Trump a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben is találkozott Kimmel, és hivatalban lévő amerikai elnökként elsőként lépett észak-koreai területre.
Az áttörés azonban elmaradt. A tárgyalások központi kérdése Észak-Korea nukleáris programja és a nemzetközi szankciók feloldása volt. Washington a nukleáris leszerelést követelte, Phenjan pedig gazdasági engedményeket várt. A 2019-es hanoi csúcstalálkozó megállapodás nélkül ért véget, ezt követően pedig a magas szintű diplomácia fokozatosan kifulladt.
A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Észak-Korea továbbfejlesztette nukleáris és rakétaképességeit, miközben sokkal szorosabb kapcsolatot alakított ki Oroszországgal. Phenjan katonákkal, fegyverekkel és rakétákkal is támogatta Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban. Kínával ugyancsak erős gazdasági kapcsolatokat tart fenn.
Jenny Town, a Stimson Center szakértője szerint emiatt Kim Dzsong Unnak ma kevesebb oka van arra, hogy mindenáron megállapodást keressen Washingtonnal, mint Trump első elnöki ciklusa idején. Phenjan jelenlegi helyzetében már nem kizárólag az Egyesült Államoktól várhat gazdasági mozgásteret.
A legnagyobb akadály továbbra is az atomfegyverek kérdése. Észak-Korea azt szeretné, ha Washington alapvetően változtatna politikáján, és tudomásul venné az ország nukleáris státuszát. Az Egyesült Államok azonban hivatalosan továbbra is Észak-Korea teljes nukleáris leszerelését tekinti céljának. Trump ugyan többször nukleáris hatalomként beszélt az országról, ez nem jelentett hivatalos amerikai elismerést.
Mindez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Phenjan becsapta volna az ajtót. Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet vezető kutatója szerint Kim Jo Dzsong nyilatkozata inkább Washington álláspontjának alakítására tett kísérlet, mint a tárgyalások végleges elutasítása. Észak-Korea láthatóan magasabbra akarja tenni a lécet egy újabb csúcstalálkozó előtt.
Trumpnak így jóval nehezebb dolga lehet, mint 2018-ban. Akkor egy addig példátlan találkozó önmagában diplomáciai szenzációnak számított. Most Phenjan erősebb alkupozícióból várhatja az amerikai ajánlatot, Washington pedig továbbra sem hajlandó lemondani a nukleáris leszerelés céljáról.
Az ajtó tehát nincs bezárva, de egy újabb Trump–Kim csúcstalálkozóhoz ezúttal alighanem jóval több kell a két vezető személyes kapcsolatánál. A következő hónapokban az derülhet ki, hogy a kölcsönös üzengetésből ismét tárgyalás lesz-e, vagy Washington és Phenjan újra elbeszél egymás mellett.
Forrás: Reuters
