A lengyelországi Wrocław közelében végzett régészeti feltárás során különleges, csaknem ötezer éves sírra bukkantak a kutatók. A temetkezés egy felnőtt férfi maradványait rejtette, akit számos szokatlan tárggyal együtt helyeztek nyugalomra.
A férfi mellett egy 42 emlősfogból összeállított nyakláncot, borostyángyöngyöket, egy kovakőpengét és egy szerpentinitből készült harci baltát is találtak. A balta formája alapján a sír körülbelül Kr. e. 2900-ra, a középső neolitikum időszakára datálható.
A lelet egyik legkülönösebb része a fogakból készült nyaklánc. A 42 fogat rendkívül szabályosan helyezték el, és a régészek megállapították, hogy mindegyik gyökerén lyukat fúrtak, ami arra utal, hogy valaha felfűzve viselték őket. A fogak között nagytestű emlősök – például farkasok, szarvasok és medvék – metsző- és szemfogai találhatók, de egyelőre azt sem zárták ki, hogy egyes darabok emberhez tartozhattak. A kutatók szerint az ilyen különleges ékszer arra utalhat, hogy az eltemetett férfi kiemelt társadalmi státusszal rendelkezett, akár egy családi nemzetség vezetője vagy egy befolyásos vadász lehetett.
A sír azonban egy még rejtélyesebb részletet is tartogatott: két emberi koponya maradványait. A régészek feltételezése szerint ezek akár levágott fejek is lehettek, amelyeket temetési felajánlásként helyeztek a férfi mellé, ám a koponyák további vizsgálata szükséges annak megállapításához, hogy valóban lefejezés történt-e. A lelet azért is jelentős, mert a környéken korábban már találtak egy hasonló, gazdag mellékletekkel – baltákkal, kovakőeszközökkel és borostyánnal – ellátott temetkezést.
A kutatók szerint a két sír akár a zsinórdíszes kerámia kultúrájához is kapcsolódhatott, amelynek népessége jelentős szerepet játszott Európa és Ázsia őskori népességmozgásaiban. A következő lépés a csontmaradványok részletes antropológiai és genetikai vizsgálata lesz. Ezek segítségével azt is megpróbálják kideríteni, hogy a két eltemetett személy rokonságban állt-e egymással, valamint milyen életet élhettek csaknem ötezer évvel ezelőtt. Az első eredmények várhatóan még 2026-ban elkészülhetnek - írja a LiveScience.
