Trump kísérlete, hogy vámnyomást gyakoroljon Kínára, kudarcot vallott.
Amikor Donald Trump amerikai elnök először indult a választásokon, Kínát az amerikai gazdaság fenyegetésének nevezte, mondván, hogy az tönkretette az amerikai gyárakat és aláásta a középosztályt.
Ezek a kemény kijelentések segítettek Trumpnak megnyerni a Fehér Házat egy évtizeddel ezelőtt, de azóta egyre kedvezőbb hangnemben beszél Hszi Csin-ping kínai elnökről, geopolitikai riválisáról, akit Trump a jövő héten állami vacsorával tisztel meg – írja az Associated Press .
„Ő egy nagyszerű úriember, remekül kijövünk egymással. Nagyon jó kereskedelmi kapcsolatunk van, és tudják, ők versenytársak és minden, de nagyon jó viszonyt ápolunk Hszi elnökkel” – mondta Trump ebben a hónapban. Az újságírók megjegyzik, hogy a republikánus elnök egyik kérdésben a másik után engedményeket tett Hszinek.
Például Trump elutasította azokat a jelentéseket, miszerint Kína műholdképeket bocsátott Irán rendelkezésére, mondván: „Szerintem bölcsen cselekedtek.” Miután korábban azzal vádolta Pekinget, hogy 2020-ban hozzáfért az amerikai választói adatokhoz, Trump világossá tette, hogy nem siet a cselekvéssel: „Azt hiszem, Kína ma talán egy kicsit más, mint akkor volt.”
Trump nagylelkűsége akkor jelenik meg, amikor Kína és az Egyesült Államok a globális vezető szerepért versengenek, és Amerika néhány hagyományos szövetségese újragondolja stratégiáját, médiajelentések szerint.
Kína kiterjesztette dominanciáját a gyártásban, és olyan új technológiákban fejlődött, mint a mesterséges intelligencia és az elektromos járművek, ami kockázatot jelent többek között az Egyesült Államok, Németország, Olaszország, Franciaország, Dél-Korea és Japán gazdaságára.
Trump vámokkal próbálta szembeszállni Kínával, de ez visszaütött.
Mivel Trump nem tudta megváltoztatni Kína viselkedését, a vendégszeretethez folyamodott.
Májusban Pekingbe látogatott, és a két vezető várhatóan még kétszer találkozik idén nemzetközi csúcstalálkozókon. Trump előkészítette a Fehér Ház déli gyepén lévő helikopter-leszállóhelyet Hszi érkezése előtt, és panaszkodott, hogy a bálterme nem lesz kész a kínai vezető fogadására.
Trump ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok messze Kína előtt jár, de a tavalyi kísérletei, hogy Kínával szemben egyre növekvő vámcsomaggal álljon szemben, visszafelé sültek el. Kína relatív monopolhelyzetben van az elektronikában használt ritkaföldfémek terén, és ezt felhasználva nyomást gyakorolt Trumpra egy kereskedelmi fegyverszünet érdekében.
„Trump drámaian megváltoztatta Kínával kapcsolatos megközelítését, mivel az első kísérlete a szupermagas vámok és exportkorlátozások bevezetésére kudarcot vallott” – mondta Michael Kovrig, a Nemzetközi Válságcsoport vezető tanácsadója és egykori kanadai diplomata, akit Kína őrizetbe vett Trump első ciklusa alatt. „Hszi és Trump versenybe szálltak a befolyásért, és Hszi győztesen került ki.”
Eközben Trump nagymértékben aláásta azokat a gazdasági és védelmi szövetségeket, amelyek korábban nyomást gyakorolhattak volna Kínára – mondta Kovrig.
Trump beszédeiben gúnyt űzött Emmanuel Macron francia elnökből. Időről időre eltávolodott a NATO-tól, miután annak több tagja sem támogatta teljes mértékben az Irán elleni háborúról szóló döntését. Trump potenciálisan elkeseredett kereskedelmi háborút indított Kanadával, a régóta szövetségesével, akit az „51. amerikai államként” gúnyolt.
„Ez megvalósítja Hszi „ék” taktikáját, és egyúttal segít Hszinek abban, hogy Kína történetét egy stabilabb és felelősségteljesebb államként mutassa be” – mondta Kovrig. „Ez nyugati vezetők pekingi látogatásainak hullámához vezetett, akik célja a Hszivel való kapcsolataik stabilizálása és javítása, hogy jobban összpontosíthassanak a Trump által okozott problémák megoldására.”
Trump és Hszi kapcsolata szimbolikus győzelmekhez vezetett
A jelentés szerint Trump néhány szimbolikus győzelmet is fel tud mutatni, amelyeket a Hszi Csin-pinggel való szoros kapcsolata révén ért el. Míg Hszi háromszor találkozott Joe Biden demokrata elnökkel nemzetközi csúcstalálkozók alkalmával, Trump több kölcsönös állami látogatást is fog tenni, ami annak a jele, hogy a világ két legnagyobb gazdaságának vezetői szívesen beszélgetnek egymással.
A Népszámlálási Hivatal adatai szerint a Kínával folytatott árukereskedelem egyensúlyhiánya csökkent a 2025-ös év azonos időszakához képest, bár a kormányzat megjegyezte, hogy Kína úgy tűnik, több árut irányít át más országokon, például Vietnamon, a vámok minimalizálása érdekében.
Trump Kínával szembeni folyamatos vámtarifái nem szegték kedvét a feldolgozóiparnak. Kína új piacokat talált, és kiszorította a versenyt más iparosodott országokból. Kína egyre több árut exportál a világ többi részébe, tavaly 1,2 billió dolláros globális kereskedelmi többletet elérve, mivel olcsó elektromos járművei aláássák Németország, Japán és Dél-Korea autóiparát.
Nem világos, hogy az amerikai látogatásnak lesz-e politikai „eredménye”
Kína és az Egyesült Államok egyaránt a kereskedelmi fegyverszünetet használja fel pozíciói megerősítésére. Kína a fejlett számítógépes chipekhez való korlátozott hozzáférés ellenére is építi katonai és mesterséges intelligencia (MI) képességeit. A Trump-adminisztráció partnerségeket keresett a ritkaföldfém-bányászat fejlesztése érdekében.
Trump arra is fogad, hogy Amerika a mesterséges intelligenciát teljes mértékben ki fogja használni, annak ellenére, hogy a választók ellenállnak az adatközpontoknak, és a vezető mesterséges intelligencia cégek a közelmúltban riasztó biztonsági figyelmeztetéseket adtak ki.
Ezen a héten azt írta, hogy aki akadályozza a mesterséges intelligencia fejlődését, az Kínát segíti, mert a technológia „a történelem legnagyobb gazdasági fejlődés motorjává” válik – nagyobbá, mint az olaj, az arany, a gyémánt, vagy akár az internet.
Kínát azonban azzal is vádolják, hogy amerikai modellekre képzi mesterséges intelligencia alapú vállalatait, ami problémát jelent Trump és a gazdaság számára, ha a mesterséges intelligencia a globális dominancia kulcsa.
Az állami látogatásokat politikai vagy kereskedelmi „eredmények” kísérik
Egyelőre nem világos, hogy mit hoz a csütörtöki látogatás, és talán a fő eredmény maga a kapcsolat lesz, nem pedig a világos és mérhető célok – mondta Evan Medeiros, a Georgetown Egyetem professzora.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok talán nem pozicionálja magát olyan jól, hogy versenyezzen Kínával, mint kellene – mondta Medeiros, az Obama-kormányzat alatt a Nemzetbiztonsági Tanács kínai ügyekért felelős igazgatója.
„Olyan elnökünk van, aki hisz a személyes kapcsolatokban, és csak azért akar jól kijönni Hszi Csin-pinggel, hogy jó viszonyt ápoljon vele” – hangsúlyozta Medeiros. „A probléma az, hogy ez a fajta megközelítés egy olyan időszakban érkezik, amikor valóban meg kell erősítenünk versenyképességünk minden aspektusát.”
