Dél-Korea becslése szerint Észak-Korea jelenleg 80–120 nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, ami jóval magasabb szám annál, mint amelyet Donald Trump amerikai elnök nemrég említett. A dél-koreai védelmi miniszter, Ahn Gyu-back csütörtökön parlamenti képviselők előtt beszélt az észak-koreai nukleáris arzenál méretéről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy rendkívül nehéz pontosan meghatározni, hány nukleáris fegyver lehet Phenjan birtokában.
Ahn szerint általában 80 és 120 közé teszik az észak-koreai nukleáris robbanófejek számát, de később pontosította, hogy ez nem a dél-koreai hadsereg hivatalosan megerősített adata. A becslés magán kutatószervezetek számításain alapul, és a dél-koreai haderő nem tudja hivatalosan igazolni ezeket a számokat - írja a Reuters.
A kérdés azért került különösen előtérbe, mert Donald Trump egy nappal korábban a Fehér Házban arról beszélt, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezetőnek 57 „nagyon erős nukleáris fegyvere” van. Amikor Ahn Gyu-backet Trump kijelentéséről kérdezték, a dél-koreai miniszter úgy fogalmazott, hogy a számok között láthatóan van némi eltérés. Trump az észak-koreai vezetőről szólva azt is közölte, hogy várakozásai szerint még az idén találkozhat Kimmel.
Dél-Korea hagyományosan óvatosan kezeli az észak-koreai nukleáris arzenál nagyságára vonatkozó becsléseket. Szöul hivatalosan továbbra sem ismeri el Észak-Koreát nukleáris fegyverrel rendelkező államként, mivel hosszú ideje a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését támogatja. Ahn most is megerősítette ezt az álláspontot, és kijelentette, hogy Dél-Korea hivatalosan nem ismerheti el Észak-Koreát nukleáris hatalomként. Arra nem kívánt válaszolni, hogy Trump 57 nukleáris fegyverre vonatkozó kijelentése az Egyesült Államok részéről Észak-Korea nukleáris státuszának elismerését jelenti-e.
A dél-koreai védelmi miniszter azt is világossá tette, hogy Szöul továbbra is az Egyesült Államok által biztosított nukleáris védőernyőre támaszkodik. Ahn szerint Dél-Korea nem fejleszthet saját atomfegyvert, és az amerikai taktikai nukleáris fegyverek dél-koreai telepítését sem kellene elfogadnia.
A kijelentések olyan időszakban hangzottak el, amikor Trump ismét megpróbálja feléleszteni a diplomáciai kapcsolatokat Kim Dzsongunnal. Az amerikai elnök korábban elrendelte az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatainak csökkentését, amelyeket Észak-Koreával szemben ellenségesnek nevezett. Phenjan azonban hűvösen reagált a lépésre. Kim Jo Dzsong, Kim Dzsongun befolyásos húga szerint a rövidebb hadgyakorlatok továbbra is provokatívak és agresszívek, ezért Észak-Korea nem tekinti az intézkedést jelentős jóindulatú gesztusnak.
Kim Jo Dzsong azt is közölte, hogy nincs tudomása Trump és Kim Dzsongun közötti közelmúltbeli kapcsolatfelvételről, ugyanakkor a két vezető személyes kapcsolatát továbbra is „kiválónak” nevezte. Trump ezzel párhuzamosan azt mondta, hogy várhatóan még 2026-ban találkozik Kim Dzsongunnal. Egy ilyen találkozó újraindíthatná azt a diplomáciai folyamatot, amely Trump első elnöksége alatt, 2018-ban és 2019-ben példátlan csúcstalálkozókhoz vezetett, később azonban a szankciók enyhítéséről és Észak-Korea nukleáris programjáról kialakult nézeteltérések miatt megrekedt.
