Japán reális, gyakorlati lépésekkel kíván hozzájárulni az atomfegyvermentes világ megteremtéséhez - jelentette ki Takacsi Szanae japán kormányfő csütörtökön, a hirosimai atomtámadás 81. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
„Mint az egyetlen olyan ország, amely megtapasztalta a nukleáris pusztítás borzalmait háború során, Japán hű az atomfegyvermentes világ megteremtése érdekében végzett küldetéséhez” - fogalmazott Hirosimában Takaicsi Szanae.
A miniszterelnök elmondta: kormánya jelenleg is az 1967-ben megfogalmazott három atomfegyver-ellenes alapelv szerint jár el, amelynek értelmében az ország nem birtokol, a területén nem tárol, illetve nem gyárt atomfegyvereket.
Hozzátette azonban azt is, hogy az atomsorompó-szerződés legutóbbi, májusban rendezett felülvizsgálata azt bizonyította, hogy a világ nehezen szabadul a nukleáris fegyverektől.
A Kyodo japán hírügynökség mindazonáltal úgy vélte, Takaicsi nem tett egyértelmű ígéretet arra, hogy országa a jövőben is változatlanul fenntartja a három atomfegyver-ellenes alapelvet. Tokió az év végéig felülvizsgálja Japán alapvető nemzetbiztonsági dokumentumait, és sajtóértesülések szerint ennek során napirendre kerülhet a három atomfegyver-ellenes alapelv újragondolása.
Az elmúlt évek miniszterelnökei - köztük Isiba Sigeru és Kisida Fumio - a hirosimai és nagaszaki megemlékezéseken elmondott beszédeikben egyértelműen hitet tettek az alapelvek fenntartása mellett. Takaicsi politikai mentora, a néhai Abe Sindzó ugyanakkor 2015-ös hirosimai beszédében nem tett említést róluk.
A megemlékezésen beszédet mondott Macui Kazumi, Hirosima polgármestere is, aki óva intett a nukleáris fegyverek alábecsülésétől, kiemelve: a célok elérése érdekében bevetett erőszak könnyen vezet a megtorlások ördögi köréhez, amely végül újabb Hirosimába és Nagaszakiba torkollhat.
„Még mindig túl sok vezető politikus tartja elfogadhatónak a nukleáris elrettentést és törvényesíti az erőszakot, ezzel pedig a világ csak még messzebbre kerül a nukleáris fegyverektől mentes állapottól” - figyelmeztetett.
Az évfordulóról António Guterres ENSZ-főtitkár is megemlékezett, aki közleményében Hirosimát a kitartás, a megújulás és a remény ösztönző példájának nevezte.
„Hirosima arra emlékezteti az embereket, hogy még a legsötétebb pillanatok után is választhatunk és építhetünk egy másféle jövőt” - jelentette ki.
Az atomtámadás áldozatainak emléket állító Béke Parkjában rendezett megemlékezésen mintegy 50 ezren vettek részt, köztük körülbelül 120 ország - köztük az Egyesült Államok és Irán - delegációja is.
Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án, a második világháború végső szakaszában az Enola Gay amerikai bombázó atombombát dobott le Hirosimára, ami a becslések szerint 140 ezer ember életét követelte. Augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, Japán pedig pár nappal ezt követően letette a fegyvert.
