A kubai vezető azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy gazdasági nyomásgyakorlással próbálja térdre kényszeríteni Kubát, és a szankciók feloldását sürgette. A Pinar del Río tartományban tartott beszédében az államfő kijelentette: Washington célja az ország "gazdasági megfojtása", és ennek érdekében olajembargót, valamint pénzügyi korlátozásokat alkalmaz.
Diaz-Canel elnök szavai szerint ezek súlyosan hozzájárultak Kuba elhúzódó gazdasági válságához, az energiaellátási zavarokhoz, az ismétlődő, olykor egy napnál is hosszabb áramkimaradásokhoz és az ipari termelés visszaeséséhez.
Díaz-Canel a szankciókat "háborús fegyvernek", illetve a Reuters beszámolója szerint "politikai népirtásnak" nevezte. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok intézkedései a kubai egészségügyet is súlyosan érintik, és emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Közgyűlése évről évre elítéli az országgal szembeni egyoldalú korlátozó intézkedéseket.
A kubai elnök bírálta az Egyesült Államok külügyminisztériumának egy közelmúltbeli jelentését is, amely Kuba részéről amerikai intézményekbe történő beépüléssel, valamint baloldali szélsőséges csoportok támogatásával kapcsolatos vádakat fogalmazott meg. Díaz-Canel szerint Washington Kubát teszi felelőssé az Egyesült Államokon belüli társadalmi feszültségekért.
Beszédében hangsúlyozta, hogy Kuba meg kívánja őrizni szuverenitását, és folytatja a nemrég elfogadott, 176 intézkedésből álló gazdasági program végrehajtását. Elmondása szerint a kormány új gazdálkodási modelleket vezet be, ösztönzi a munkavállalókat és a mezőgazdasági termelőket, valamint teret kíván adni a felelős beruházásoknak.
Az ünnepségen az elnök ismételten a szankciók és az olajembargó megszüntetését kérte, egyúttal megköszönte a Kubának nyújtott nemzetközi humanitárius segítséget. Hangsúlyozta, hogy Kuba nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra vagy más országokra.
A Reuters megjegyezte: Kuba évtizedek óta a legsúlyosabb gazdasági válságával küzd. A gyakori áramkimaradások, az üzemanyaghiány és az infrastruktúra elöregedése jelentősen megnehezíti a közlekedést, az ipari termelést és a közszolgáltatások működését. Washington szerint a válság fő oka a kubai gazdaság rossz irányítása és az elmaradt beruházások.
A július 26-i nemzeti felkelés napja az 1953-as Moncada laktanya elleni támadás évfordulója. Fidel Castro és mintegy száz fegyveres társa ekkor indította el azt a felkelést, amely több mint öt évvel később Fulgencio Batista rendszerének megdöntéséhez vezetett.
