Külföld
Akár egy évig is eltarthat a kongói járvány
„Nagyon nehéz pontosan felmérni, milyen mértékben terjed a járvány, de úgy gondolom, hogy a csúcsa még előttünk van”
A Bundibugyo-típusú ebolafertőzésből eddig több mint 800 igazolt esetet regisztráltak Kongóban, közülük 192 halálos kimenetelű volt. A testnedvekkel terjedő betegség három tartományban is gyorsan terjed. Az egészségügyi hatóságok szerint a járvány kitörésének hivatalos bejelentése után több mint egy hónappal még mindig nem ismert a fertőzés valós kiterjedése.
„Nagyon nehéz pontosan felmérni, milyen mértékben terjed a járvány, de úgy gondolom, hogy a csúcsa még előttünk van” – mondta Bruno Michon, a szövetség műveleti vezetője az ország keleti részéről, videokapcsolaton keresztül az újságíróknak.
A szakember szerint félő, hogy a járvány akár egy évig is eltarthat. A járványügyi védekezést nehezíti a kezelőközpontok hiánya, valamint az, hogy egyes közösségek tiltakoznak a szigorú higiéniai intézkedések ellen.
Michon arról is beszámolt, hogy a lakosság tájékoztatásában, valamint a járvány áldozatainak biztonságos és méltó eltemetésében részt vevő munkatársaikat az elmúlt napokban többször is megfenyegették és megtámadták. „A bizalom kiépítéséhez idő kell. Őszinteségre, türelemre és alázatra van szükség hozzá, de ebben a járványban ez nem választás kérdése: ez most életeket ment” – fogalmazott.
Jean Kaseya, az afrikai járványügyi központ (Africa CDC) főigazgatója az afrikai államfők virtuális tanácskozásán azt mondta, hogy a mostani járvány lehet az eddigi legsúlyosabb Kongóban, és ha a gyenge pontokat nem kezelik nagyon gyorsan, akkor a vírus terjedésének megfékezése dollármilliárdokat emészthet fel később.
„Ha nem sikerül nagyon hamar megállítanunk a járványt, akkor rosszabb lesz a helyzet, mint a korábbi nyugat-afrikai, illetve kelet-kongói esetekben” – mondta Kaseya.
A főigazgató a Guineát, Libériát és Sierra Leonét érintő, 2014-2016 közötti ebolajárványra utalt, amelyben több mint 11 ezer ember halt meg, illetve egy valamivel kevesebb halálos áldozattal járó másik, 2018-as kongói esetre.
Jean Kaseya szerint a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre a szükséges erőforrások kontaktkutatásra.
„A fertőzötteknek csak 12 százalékát tudjuk követni, így nem is lehetünk tisztában a járvány tényleges kiterjedtségével” – mondta. Hozzátette azt is, nincs elég ember, aki segédkezni tudna a halottak eltemetésében, és nincs elég védőfelszerelés sem.
Az afrikai járványügyi központ szerint jelenleg 518 millió dollárra lenne szükségük az Egészségügyi Világszervezettel közös akcióterv megvalósítására az afrikai járvány megfékezése érdekében. Megjegyezte: ha négy héten belül nem kapnak támogatást, a költségek dollármilliárdokra rúghatnak később.
A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) éviani csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők közös közleményükben „határozott és összehangolt választ” szorgalmaztak a kongói és az ugandai járványkitörés megfékezése érdekében.
„Hatékony kontaktkutatásra, a fertőzések megakadályozására és ellenőrzésére, az elkülönítés feltételeinek biztosítására, laborvizsgálatokra és az országhatárok ellenőrzésére van szükség. Mindehhez a G7-csoport kész biztosítani és mozgósítani a szükséges eszközöket” – közölték. Bejelentették továbbá, hogy az Egyesült Államok tanácskozást szervez a G20-csoport külügyminiszterei részvételével, hogy megvitassák a közös fellépés és a nagyobb pénzügyi támogatás megvalósítását.
