Külföld

Az ENSZ is üdvözölte az amerikai-iráni megállapodást

Volker Türk arra kérte a feleket, hogy önmérséklettel és jóhiszeműen hajtsák végre az egyezséget

Üdvözölte hétfőn az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodást Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, és arra kérte a feleket, hogy a tartós rendezés érdekében önmérséklettel és jóhiszeműen hajtsák végre az egyezséget.

Az ENSZ is üdvözölte az amerikai-iráni megállapodást
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa
Fotó: Anadolu via AFP/Beyza Binnur Donmez

„Üdvözlöm, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodásra jutott egy azonnali és tartós tűzszünetről, a Hormuzi-szoros újranyitásáról, valamint a további tárgyalások kereteiről” – mondta Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésszakán.

Az amerikai és iráni tisztviselők szerint a megállapodás véget vethet a február végén kirobbant háborúnak, amely több ezer ember halálát okozta és jelentős zavarokat idézett elő a globális energiapiacokon. Az iráni atomprogram jövőjéről ugyanakkor további tárgyalások dönthetnek.

„Ebben a rendkívül érzékeny helyzetben minden félnek a lehető legnagyobb önmérsékletet kell tanúsítania, és jóhiszeműen kell végrehajtania a megállapodást” – fogalmazott a főbiztos.

Türk beszédében a libanoni helyzetre kitérve aggodalmát fejezte ki a lakott területeket és infrastruktúrát érő izraeli csapások, valamint a Hezbollah libanoni síita szervezet határon átnyúló támadásai miatt, és az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólított fel. A főbiztos Izrael kivonulását sürgette a libanoni területekről, és azt mondta, hogy minden fél esetében ki kell vizsgálni a feltételezett jogsértéseket.

A főbiztos egyúttal arra kérte a Franciaországban tanácskozó G7 csoport vezetőit, hogy az emberi jogokat állítsák a megbeszéléseik középpontjába, hiszen ezek jelentik a stabilitás és a fejlődés zálogát.

Az ENSZ emberi jogi vezetője arra is figyelmeztetett, hogy a drónhadviselés gyors terjedése a „pokol újabb bugyrát” jelenti a civil lakosság számára, felidézve, hogy a Gázai övezettől és Libanontól kezdve Mianmaron át a Kongói Demokratikus Köztársaságig egyre több konfliktusban vetnek be pilóta nélküli eszközöket.

Külön kiemelte a szudáni dróntámadások számának növekedését, amely szerinte jól mutatja, milyen humanitárius következményekkel járhatnak az új haditechnológiák.

„Az autonóm fegyverek nem adhatnak felhatalmazást háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésére” – hangsúlyozta Türk, és arra szólította fel az országokat, hogy mérlegeljék az ilyen fegyverek fejlesztésével járó erkölcsi és jogi kérdéseket, és úgy korszerűsítsék azok jogi szabályozását, hogy alkalmazásuk emberi ellenőrzés alatt maradjon, és a felelősség kérdése is egyértelmű legyen.

Kapcsolódó írásaink