Külföld
Egy orosz támadást követően Litvánia öt nap alatt kapitulálna?
A drónok segítségével a NATO tag Litvánia az orosz támadó erők egyharmadát meg tudnák semmisíteni
„Ha az orosz csapatok megtámadják Litvániát, öt nap alatt bekerítik Vilniust. Litvánia európai szövetségeseitől nem fog segítséget kapni, mivel Moszkva nukleáris csapásokkal fenyegeti azokat. Ezért a szomszédos Lettország nemzeti hadserege sem tenne semmit a litvánok megsegítésére”– ezt a képzeletbeli lehetőséget szimulálta a NATO parancsnoki központja. A nyugati védelmi szervezet szerint az orosz tankok és a motorizált gyalogság óránként 10 kilométeres sebességgel haladna, feláldozva ezzel a meglepetés okozta előnyt.
A NATO parancsnoki kara körülbelül 50-féle, apróbb részletekben eltérő variációt dolgozott ki, egy elképzelt orosz támadás következményeit taglalva. Az első számú forgatókönyv szerint a Litván Köztársaság pénteken kapitulációra lenne ítélve, ha a „kaland” hétfő reggel kezdődne.
De miért volt szükség egy ilyen NATO szimulációs parancsnoki hadgyakorlatra?
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete reform alatt áll, és ezek a változások komoly aggodalomra adnak okot Vilnius számára. Az Egyesült Államok ugyanis a közelmúltban megkezdte több mint ezer amerikai katona és felszerelés kivonását Litvániából, mert a csapatok ottani mandátumának ideje lejárt.
Első pillantásra az eljárás rutinszerűnek tűnik. Deividas Matulionis, a litván elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint, a távozó katonákat egy új csoport váltja majd fel, és a jelenlegi amerikai kontingens egy része a következő rotáció kezdetéig az országban marad.
De már megszólaltak a vészharangok.
Eddig az amerikai csapatok rotációja nagyrészt folyamatos volt, de Matulionis most elismerte, nem tudja mikor, fognak új amerikai egységek Litvániába jönni, és azt sem tudni, hogy hány katona fog érkezni.
A jelenlegi litvániai helyzet egy, az egész régiót érintő tendenciának a része. Az Egyesült Államok megváltoztatta az európai NATO-szövetségesekkel szembeni megközelítését, ahogy korábban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter erre figyelmeztetett.
Május elején Washington bejelentette, hogy 5000 katonát von ki Németországból. A Pentagon szerint a folyamat hat hónaptól egy évig is eltarthat.
Trump csapata kötelezettséget vállalt, arra, hogy csökkenti az amerikai szárazföldi erők európai kontingensének létszámát, amely most 80 ezer katonát számlál.
Ilyen külső körülmények között szimulálta a NATO, egy moszkvai támadást feltételezve, az Oroszországgal való összecsapást. „A narratíva szerint az Orosz Föderáció katonai vezetése, kihasználva a nyugati szövetség instabilitását, három összefonódó támadást indított volna Litvánia ellen” – írta a The Times.
A tekintélyes londoni napilap, ugyanakkor megjegyzi, hogy a drónok segítségével a NATO tag Litvánia az orosz támadó erők egyharmadát meg tudnák semmisíteni. „A feltételezett akciófő fő célja a köztársaság teljes megszállása lett volna, majd az Orosz Föderációhoz való csatolásának kikiáltása, vagy szövetségre lépés vele” – így jellemezte a képzeletbeli ellenség tervét Raimundas Vaiksnoras tábornok, a litván fegyveres erők parancsnoka.
Ennek az elképzelésnek mond ellent egy nonprofit alapítvány által működtetett és az országok közötti konfliktusokkal foglalkozó portál, a Small Wars Journal. Az oldal szerint:
Az oroszok valamely balti államot nem katonai erővel, hanem a Krímhez hasonló módszerrel, beszivárgással, elszigeteléssel, és információszerzés eszközével foglalnák el.
A bizonytalanság is a nyugati szövetségi rendszert, a jelenlegi kollektív védelmi struktúrából a kétoldalú szerződéseken alapuló új mechanizmus irányába tereli.
Lengyelország és Nagy-Britannia idén május 27-én már aláírt egymással egy kétoldalú Biztonsági és Védelmi Partnerségi Megállapodást. A szerződés célja, hogy elrettentsék az „Oroszországból érkező fenyegetéseket” és megerősítsék a NATO keleti szárnyát.
Most még a NATO kollektív védelmi szerkezete van érvényben, amelyet az atlanti közösség alapító okiratának, az elhíresült ötödik cikkelye határoz meg.
Ha egy tagállamot külső támadás ér, akkor a szövetséges országoknak kötelessége segítséget nyújtani a megtámadott félnek.
Ha általánossá válnának a NATO-n belül a két-, vagy többoldalú katonai megállapodások, akkor feleslegessé válhat a kollektív védelem, vagyis ha egy tagállamot külső támadás ér, akkor nem lenne kötelező az összes szövetséges országnak is hadba lépni. Csak azok a tágállamok vennék fel a harcot, amelyeknek védelmi szerződése van a megtámadott féllel.
Ez nagyjából azt jelentené, hogy visszatérnénk a második világháború előtti állapotokhoz, amikor Lengyelországnak Franciaországgal és Nagy-Britanniával volt védelmi megállapodása. A náci Németország 1939-ben megtámadta Lengyelországot, kitört a második világháború, a két európai nagyhatalom hadat üzent Németországnak.
De egy puskalövés sem dördült el.
Kérdés, hogy az új kétoldalú védelmi megállapodások mennyire lennének hatékonyak?
