Külföld
Vučić Pekingi búcsúja – a szerb hatalomgyengülés útja
Meddig maradhat meg a békés hatalomgyakorlás Szerbiában?
A Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott találkozójuk után több mint 20 együttműködési megállapodás aláírására került sor, amelyek olyan területeket ölelnek fel, mint a politika, a kereskedelem, a technológia és az oktatás. A megbeszélések során Hszi Vučićnak elmondta, hogy országaiknak meg kell erősíteniük a cseréket és az együttműködést, hogy átfogó stratégiai partnerségüket új szintre emeljék.
Szombaton Belgrád több pontján tartottak kormányellenes tüntetéseket, amelyek résztvevői este a szerb főváros egyik legfontosabb csomópontján, a Slavija téren gyűltek össze. A több tízezres tömeg előrehozott választásokat és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök 14 éve tartó hatalmának végét követelte.
De honnan eredhetnek az elégedetlenség gyökerei?
Az egyik legfőbb elégedetlenségi forrás a tájékoztatás szabadságának hiánya. A média (a közszolgálati RTS és a kormánypárti kereskedelmi csatornák, mint a Pink vagy a Happy TV) a kormányzati propaganda eszközeivé váltak, miközben a független újságírókat és médiumokat folyamatosan megbélyegzik, „külföldi ügynöknek” vagy „árulónak” titulálják.
A független oknyomozó portálok (például a KRIK) rendszeresen tárnak fel kapcsolatokat magas rangú politikusok és a szervezett bűnözői körök (pl. futballhuligánokból álló klánok) között. Ez a büntetlenség érzetét keltheti a társadalomban, és aláássa a jogállamba vetett hitet is.
A 2023. május 3-án történt belgrádi iskolai lövöldözés
A legsúlyosabb belgrádi iskolai lövöldözés a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt, ahol egy 13 éves tanuló tüzet nyitott a diákokra és a tanárokra, valamint egy biztonsági őrre. A tragédiában nyolc diák és az iskola biztonsági őre a helyszínen életét vesztette, egy másik tanuló pedig később súlyos sérülései miatt hunyt el.
Ekkor megszületett a „Szerbia az erőszak ellen” (Srbija protiv nasilja) mozgalom. Heteken át százezrek tüntettek Belgrád utcáin, követelve a belügyminiszter, a titkosszolgálat vezetőjének lemondását, valamint az erőszakot népszerűsítő tévécsatornák beszüntetését.
A 2024 november 1-én történt az újvidéki vasútállomás frissen felújított előtetőjének leomlása
Az állomást nem sokkal korábban ünnepélyesen adta át maga Vučić és a szerb politikai elit, mint a „modern, európai Szerbia” jelképét.
Több megemlékezés volt és Újvidéken és Belgrádban dühös, sokszor erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek. A tüntetők vörös festékkel kenték be a kormányzati épületeket, jelezve: „A ti kezetekhez tapad az áldozatok vére.” – ahogyan a most hétvégén történt tüntetésen is ezt szimbolizálták. Bár az építésügyi miniszter (Goran Vesić) lemondott, a társadalom ezt kevésnek érezte, mivel a felelősségre vonás elmaradt, a kormány pedig az ellenzéket vádolta.
A társadalmi dühöt nemcsak a tragédiák táplálják, hanem az az érzés is, hogy a kormány a külföldi gazdasági érdekeket a saját állampolgárai elé helyezi. A nyugat-szerbiai lítiumbánya-projekt (Rio Tinto) elleni tiltakozások hidat képeznek a környezetvédők, a vidéki lakosság és a városi ellenzék között.
Most akkor tényleg véget ér a több mint egy évtizede tartó SNS kormányzás?
Ami egyre biztosabb, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak szeptember vége és november közepe között.
A szerb politikai elemzők szerint Vučić taktikus. Amikor Pekingben bedobta, hogy „lehet, nem indul a következő választáson”, az nem feltétlenül a gyengeség, hanem a politikai manipuláció jele.
A bejelentésével tesztelheti a közvéleményt, másrészt saját pártjára is nyomást gyakorolhat a cselekvésre, harmadrészt az erőszak csillapítását is elérheti.
