Külföld
Tajvan több mint 100 kínai hajóról számolt be a vizein
Ez aggodalomra ad okot a szigeten.
Ahogyan Joseph Wu, Tajvan Nemzetbiztonsági Tanácsának főtitkára szombaton az X online hírszolgálatnak elmondta, a haderő telepítése a Koreai-félsziget melletti Sárga-tenger és a Csendes-óceán nyugati részén található Dél-kínai-tenger közötti vizeken röviddel Donald Trump amerikai elnök pekingi látogatása után történt.
„Kína veszélyezteti a regionális békét és stabilitást”
Kína „az egyetlen probléma a régióban, amely lerombolja a status quót, és veszélyezteti a regionális békét és stabilitást” - jelentette ki Wu. A manőver oka kezdetben nem volt világos. Kína a múltban többször is tartott katonai gyakorlatokat Tajvan körüli vizeken.
Az AFP hírügynökség tajvani biztonsági forrásokból értesült arról, hogy kínai hajókat már Trump pekingi útja előtt is láttak a vizeken. Számuk azonban csak az elmúlt napokban nőtt több mint százra. A megfigyelt hajók között kutatóhajók is voltak.
Trump a „tajvani problémáról” beszélt
Kínai látogatása után Trump szerdán a „tajvani problémára” hivatkozott az amerikai fegyverszállítmányokat övező bizonytalanságokkal kapcsolatban. Ez félelmet keltett, hogy Trump esetleg enyhíti a Tajpej iránti támogatását.
Kína az elmúlt években számos nagyszabású katonai gyakorlatot hajtott végre Tajvan környékén. Peking a demokratikus és önkormányzattal rendelkező Tajvant lázadó tartománynak tekinti, amelyet újra kell egyesíteni a szárazfölddel – szükség esetén katonai erővel.
