Külföld
Amerika ötezer katonáját vonja ki Németországból, vajon magára hagyja Európát?
Pete Hegseth washingtoni védelmi miniszter elrendelte körülbelül ötezer amerikai katona kivonását Németországból. Az amerikai védelmi minisztérium egyik szóvivője a DPA-nak elmondta, hogy a kivonás várhatóan a következő hat-tizenkét hónapon belül befejeződik – adta hírül többek között a német Die Zeit német hetilap internetes kiadása a német hírügynökségre hivatkozva.
A DPA mindehhez hozzáteszi, hogy ez a döntés az amerikai csapatok európai jelenlétének alapos felülvizsgálatát követi. A felülvizsgálat figyelembe veszi a műveleti területek követelményeit, valamint a helyi körülményeket is.
Vagyis, nagyon úgy néz ki, hogy egy folyamat kezdetén vagyunk, melynek az is a célja lehet, hogy a későbbiekben nagyobb létszámú amerikai erőt vonnak ki Európából.
Komoly árat fizet Friedrich Merz azokért a kritikus szavakért, amelyeket Amerikának és személyese Donald Trumpnak címzett. A német kancellár ugyanis azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy nincs kilépési stratégiája az Iránnal vívott háborúból. „Mert az irániak nyilvánvalóan erősebbek, mint azt korábban gondolták, és az amerikaiaknak sincs igazán meggyőző stratégiájuk a tárgyalásokon” – idézi a német kancellár szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Ez éppen elég volt ahhoz, hogy Donald Trump amerikai elnök megorroljon rá.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a német kancellár kijelentései „nem megfelelőek”, „nem segítőkészek” és „kontraproduktívak” – áll a Reuters brit hírügynökség jelentésében.
Merz megnyilatkozásaival egy csapással tönkrezúzta a tavalyi év óta barátinak mondható amerikai–német kapcsolatokat. Trump legutóbbi reakciói alapján úgy tűnik, hogy a Merz-zel való személyes kapcsolata új mélypontra jutott.
Tavaly nyáron, amikor Merz Washingtonban járt, Trump az amerikai katonák németországi állomásoztatásával kapcsolatban kijelentette: Ha Németország azt akarja, hogy az amerikai katonák ott legyenek, akkor erre Amerika kész. „Igen, megtesszük. Ez nem probléma.”
Csakhogy most fordult a kocka. Az amerikai elnök a minap azt mondta, hogy az Egyesült Államok fontolgatja az amerikai csapatok németországi jelenlétének létszámcsökkentését. Ötezer katona kivonásáról van szó Németországból. Nem újdonságról beszélünk, mert Trump már első elnöki ciklusában – 2017 és 2021 között – is már azzal fenyegetődzött, hogy redukálni fogja az amerikai csapatok ottani jelenlétét.
Az amerikai elnök akkor is azon háborodott fel, hogy az európai NATO-szövetséges államok, nem tesznek sokat saját védelmükért, és a nyugati katonai rendszer 1949-as megalapítása óta, az Egyesült Államokra támaszkodva tervezik katonai költségvetésüket.
Jelenleg 85 ezer amerikai katona állomásozik Európában, közülük 39 ezer Németországban. Ennél nagyobb létszámú amerikai bázis csak Japánban található. A tengerentúli csapatok németországi jelenlétének jelentőségére pontosan rávilágít, hogy itt van az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága (EUCOM) Stuttgartban és a Rajna-vidék-Pfalzban található Ramstein bázis, amely az amerikai légierő központjaként szolgál.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézi Merz szavait, aki így kommentálta az amerikaiak dilemmáját Iránnal kapcsolatban: Az ilyen konfliktusokkal mindig az a probléma, hogy nem csak be kell menni, hanem ki is kell jutni. Ezt nagyon fájdalmasan láttuk Afganisztánban, 20 éven keresztül. Láttuk Irakban is – folytatta a német kancellár. Az amerikaiak „egészen nyilvánvalóan mindenféle stratégia nélkül mentek bele ebbe az iráni háborúba. Ezért most még nehezebb véget vetni a konfliktusnak. Különösen azért mert az irániak nyilvánvalóan nagyon ügyesek a tárgyalásban – vagy inkább nagyon ügyesek abban, hogy ne tárgyaljanak. Az iráni vezetés egy egész nemzetet aláz meg" – mondta Merz, az Egyesült Államokra utalva.
Lényegében most arról van szó, hogy Washington lassan feladni készül eddigi atlanti védelmi koncepcióját, és az európaiakat, ha nem is egészen, de részben magukra hagyja.
A NATO katonai költségvetési megosztásán kívül, éppen Irán miatt is feszülté váltak az észak-atlanti kapcsolatok. Németországon kívül, Amerika legjelentősebb szövetségese, Nagy-Britannia, valamint Franciaország és most már Olaszország sem volt hajlandó támogatást nyújtani az Egyesült Államoknak az iráni „kalandhoz”. Sőt Spanyolország még a területén lévő közös katonai támaszpontok és légterének használatát is megtiltotta az amerikai katonai erőknek az iráni háborúval kapcsolatban.
A kérdés most az, meddig lehet ezt a húrt feszíteni úgy, hogy a NATO-t, mint politikai és katonai szervezetet még egy egységes egésznek lehessen tekinteni?
