Amíg nincs olaj, addig nincs pénz

Bóka az általános ügyek tanácsát követően tartott tájékoztatóján elmondta: a jelenlévő ukrán miniszterelnök-helyettestől, aki az európai uniós ügyekért is felelős, a Barátság kőolajvezeték haladéktalan újraindítását kérte, érdemi választ azonban nem kapott.

A miniszter a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán átmenő szakaszával kapcsolatban azt mondta: a rendelkezésre álló információk alapján úgy látják, hogy ez a vezeték működőképes, és az ezzel kapcsolatos ukrán kommunikáció is ezt erősíti meg. Kifejtette: az ukrán álláspont többször változott arról, hogy miért nem működőképes a vezeték, és szakmai szempontból ezek a magyarázatok nem voltak kompatibilisek, nem volt koherens magyarázat arra, hogy a vezeték milyen állapotban van, és miért nem működik.

Hozzátette: az ukránok mindeddig elutasították, hogy a vezeték állapotát külső szereplők felmérjék és megvizsgálják. Ha lesz olyan tényfeltáró delegáció, amelyet az ukránok valóban a vezeték közelébe engednek, az adhat bizonyos támpontot – mondta. Jelezte: Magyarország elvárása, hogy bármilyen tényfeltáró delegáció foglalja magában magyarországi, szlovákiai, illetve az érintett cégek szakértőit.

Azt is közölte, hogy a Naftohazzal ezek a cégek állnak szerződésben, és az az olaj, amit a vezetéken továbbítanak, a MOL tulajdona, mert a fehérorosz-ukrán határon a tulajdonosváltás megtörténik. Szerinte ez a szerződő felek közötti jóhiszemű együttműködés követelményébe is beletartozik, és nem olyan, ami bármilyen politikai gesztusként értékelhető.

A miniszter arra az újságírói kérdésre reagálva, hogy Magyarország megsértette-e a lojális

együttműködés elvét azzal, hogy decemberben az állam- illetve kormányfők megegyeztek erről a 90 milliárdos hitelről, majd Magyarország visszalépett és vétózott, azt mondta: valóban született egy politikai megállapodás arról, hogy Ukrajna milyen keretek között, milyen intézményi és eljárási rendben férhet hozzá egy 90 milliárd eurós hitelkerethez, ugyanakkor a döntést követően Ukrajna egyoldalúan és kizárólag politikai megfontolásból olyan intézkedést hozott, amely Magyarország alapvető stratégiai érdekeit sérti.

Úgy fogalmazott: Magyarországtól nem lehet azt várni, hogy úgy tegyen, mintha ez a lépés Ukrajna részéről nem történt volna meg. Hozzátette: ebben az esetben a magyar kormánnyal szemben kifejezetten az az elvárás, hogy Magyarország stratégiai érdekeinek védelme céljából minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközt igénybe vegyen.

Bóka János azt mondta: Magyarország végső eszközként nyúl ahhoz a lehetőséghez, amely az uniós jog alapján rendelkezésére áll, hogy egy egyhangúságot igénylő jogalkotási dossziéban autonóm módon alakítsa ki az álláspontját.

A miniszter a keddi tanácskozásról nyilatkozva felhívta a figyelmet: Európa most kettős energiaprésben van, mert a Barátság kőolajvezeték lezárása miatt az orosz olajtól, a Hormuzi-szoros lezárása miatt pedig a közel-keleti források jelentős részétől is el van zárva, aminek egész Európa energiabiztonságára kiterjedő hatása van, és ez tovább súlyosbodhat.

Mint mondta, azt várják az Európai Bizottságtól, hogy olyan javaslatokat tegyen az asztalra, amelyek már rövid távon is alkalmasak a magas európai energiaárak mérséklésére, az Európai Tanácstól pedig azt várják, hogy erről érdemi vitát folytasson.

Az uniós bővítés kérdéséről szólva, Moldova esetében megerősítette, hogy Magyarország megítélése szerint Moldova a hagyományos, konszenzusos bővítési módszertan alapján készen áll arra, hogy az első tárgyalási fejezetcsoportot megnyissa. Hozzátette: Magyarország támogatja ennek megnyitását, de ez annak ellenére sem történik meg, hogy a lehetőségével valamennyi tagállam egyetért, mert a tagállamok jelentős része az ukrajnai és a moldovai csatlakozási folyamatot csak egymással összekapcsolva tudja elképzelni, amit Magyarország a bővítés mint érdemalapú folyamat támogatójaként határozottan ellenez.

Bóka János arról is beszélt, hogy az általános ügyek tanácsa ismét vitát folytatott a következő hétéves költségvetési keretről (MFF). Ennek a vitának az irányítási rendszer – az MFF működtetésére, felügyeletére és döntéshozatalára szolgáló szabályok és intézményi mechanizmusok összessége – volt az elsődleges témája. A magyar álláspont az, hogy amíg az alapvető stratégiai kérdésekben nem születik döntés, addig túlságosan korai az irányítási rendszerről vitatkozni – tette hozzá.