Egy hátborzongató kísérletben azt vizsgálták, vajon képesek lehetnek-e az emberek egy testen kívüli élmény során olyan információkat érzékelni, amelyekhez fizikailag nem férhetnek hozzá. A kutatás résztvevőinek egy másik helyiségben megjelenő képeket kellett volna felismerniük, miközben megpróbálták testen kívüli élményt előidézni.
A vizsgálatban 21 ember vett részt, közülük tízen számoltak be arról, hogy valóban úgy érezték, elhagyták a testüket, 13-an pedig megpróbálták megmondani, milyen képeket láthattak a másik szobában. Az eredmények alapján azonban nem sikerült a képeket a véletlennél pontosabban azonosítaniuk. A történet azonban itt vált igazán furcsává.
A kísérletet követő beszélgetések során két résztvevő ugyanis kéretlenül olyan részleteket kezdett el leírni, amelyek a kutatók másik helyiségben végzett tevékenységéhez kapcsolódtak. A hetes számú résztvevő azt állította, hogy testen kívüli élménye közben látta a kutatókat a szomszédos szobában, és meglepően pontosan írta le, hogyan ültek. Elmondása szerint egyikük a számítógép képernyőjére figyelt, miközben a másik egy könyvet olvasott. A tizenhármas számú résztvevő szintén pontos részleteket említett: szerinte az egyik kutató jegyzeteket készített, míg a másik a számítógép bal oldalán ült.
A kutatók szerint ezek a beszámolók kétségtelenül érdekesek, de önmagukban nem bizonyítják, hogy a testen kívüli élmények során az ember természetfeletti módon képes lenne távoli helyszíneket érzékelni. A két résztvevő megfigyelései ráadásul nem szerepeltek az eredeti kísérlet előre meghatározott mérési eredményei között, ezért a kutatók szerint további, szigorú körülmények között végzett vizsgálatokra van szükség.
A kutatás egyik vezetője, Marina Weiler, a Virginiai Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények inkább új kérdéseket vetnek fel, mintsem végleges válaszokat adnak. A jövőbeli kísérletekben ezért olyan jellegzetesebb célpontokat alkalmazhatnának, amelyek könnyebben megjegyezhetők, például különleges ruhadarabokat vagy jól felismerhető színeket viselő kutatókat. Ha egy résztvevő ezeket úgy írná le helyesen, hogy előzetesen nem tudhatott róluk, az már sokkal érdekesebb vizsgálati eredmény lehetne.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mostani eredményeket nem szabad a testen kívüli élmények természetfeletti magyarázatának bizonyítékaként értelmezni. Ugyanakkor az, hogy két résztvevő spontán módon olyan részleteket említett, amelyek megfeleltek a kutatók tényleges helyzetének és tevékenységének, szerintük elegendő ahhoz, hogy érdemes legyen tovább kutatni a jelenséget. A tanulmány így elsősorban nem azt bizonyítja, hogy a tudat képes elhagyni a testet és távoli helyeket megfigyelni, hanem azt mutatja, hogy a tudat működésével kapcsolatban még mindig vannak olyan különös jelenségek, amelyekre a tudomány nem tud egyértelmű választ adni - írj az IFLScience.
