Gauck: Huszonöt éve diadalmaskodott a szabadságvágyunk

Áder János államfő Joachim Gauck német elnökkel és élettársával, Daniela Schadttal, valamint Stanislaw Tillich szászországi kormányfővel Lipcsében (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

A békés forradalom fordulópontjaként számon tartott 1989. október 9-i lipcsei tömegtüntetés 25. évfordulója alkalmából rendezett csütörtöki megemlékezésen Joachim Gauck német államfő hangsúlyozta: az elnyomottak „szabadságvágya erősebb volt a félelmüknél”. Mint mondta, a demonstráció révén „a bátorság, a fantázia és az erő demokratikus nyilvánosságot hozott létre”, amely meghátrálásra kényszerítette a diktatúrát.

Az egykori NDK-t a kevesek hatalma és a tömegek tehetetlensége jellemezte, amivel szemben kezdetben csak „kis körök” álltak, de 1989 őszére tömegmozgalom szerveződött. Tagjai a „demokráciát most vagy soha” elszántságával vonultak az utcára október 9-én, „felegyenesedtek, és visszaszerezték méltóságukat” – mondta a német államfő. A keletnémetek bátorsága nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység. A magyarországi vasfüggöny lebontásával kezdődött folyamat az egész közép–európai térségben hasonlóan alakult – tette hozzá, rámutatva, hogy bár országonként más név gyökeresedett meg – békés, csendes vagy bársonyos forradalomnak is nevezik az 1989-es fordulatot –, a tapasztalatok mégis közösek. Közös az elnyomás, a félelem és a kiszolgáltatottság élménye, és az is, hogy „a felszabadulás élménye még a szabadságánál is nagyobb boldogságot okoz” – mondta Joachim Gauck.

Huszonöt évvel ezelőtt „a szabadság fiatalon, félősen kijött velünk az utcára”, és polgárt faragott az alattvalóból – tette hozzá. A fordulat erőszak, önbíráskodás, bosszú nélkül ment végbe, és ráébresztette a két Németország népét, hogy összetartoznak, egy nemzetet alkotnak. A szabadságmozgalom így elvezetett az újraegyesítéshez, amely lendületet adott az európai integrációnak.

A megemlékezés az egykori ellenzéki mozgalom központjában, a Szent Miklós-templomban hagyományos békeimával és James Baker volt amerikai külügyminiszter beszédével folytatódott. Az évfordulós ünnepség az úgynevezett Fényünneppel zárult, amelyen számos díszvendég, köztük Áder János is szólt az egybegyűltekhez.

A V4-ek elnökei és a német államfő közös közép-európai körúttal emlékezik meg a rendszerváltás 25. évfordulójáról, a lipcsei ünnepség e körút harmadik állomása. A látogatásokkal arra kívánnak rámutatni, hogy az 1989-es forradalmak a szabadság kivívásának közös közép- és kelet- európai történetéhez tartoznak.