Nyilvános üléssel megkezdődött tegnap a Fővárosi Ítélőtáblán a Teréz körúti robbantás ügyében indult büntetőper másodfokú tárgyalása. A vádlott nem volt jelen. Újabb bizonyítás nem lesz, jövő héten már az ítélethirdetés következik.
A vádlott ügyvédje, Szikinger István több bizonyítási indítványt is beterjesztett, és azt szerette volna, hogy ezeknek adjanak helyt és tartsanak tárgyalást másodfokon, ám ezt Ujvári Ákos tanácsvezető bíró elutasította. Így rögtön a perbeszédek következtek.
A vád szerint P. László 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton saját készítésű robbanószerkezetével életveszélyesen megsebesített két rendőrt, majd októberben levelet küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát. Egy el nem küldött levélben egymillió forintot követelt volna és további robbantásokkal fenyegetőzött. (Utóbbi el nem küldött levél miatt vádolták első fokon terrorcselekmény előkészületével.) A huszonéves P. Lászlót tavaly szeptemberben első fokon életfogytiglani fegyházra ítélték azzal, hogy legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat.
Tegnap azonban az ügyész úgy fogalmazott: ez nem előkészület, hanem befejezett terrorcselekmény, ezért huszonöt évnél hosszabb időre látná rács mögött a férfit. Súlyosbító körülményként említette, hogy a rendőröknek maradandó egészségkárosodásuk lett, A. Szabina többek közt koponyatörést szenvedett, a kisagya is megsérült, V. Lászlónak egy repesz átütötte a hátizmát, mindkettejüknek a hallása is károsodott, illetve mivel a robbantó belvárosi helyszínt választott, több ember potenciális veszélynek volt kitéve.
„Memento mori” – kezdte védőbeszédét Szikinger István ügyvéd, aki a kifejezés alatt ezúttal nem az emlékezzünk a halálra, hanem az emlékezzünk a móri esetre jelentést értette. Szerinte ugyanis a Teréz körúti robbantás ügye nagyon hasonlít a móri bankrablás ügyére, ahol Kaiser Edét életfogytiglanra ítélték, később pedig kiderült: nem ő volt a tettes. „Ha egy olyan bizonyíték van, ami kizárja a bűnösséget, akkor az összes többi bizonyítéknak nincs jelentősége” – folytatta. Erre a hallgatóság soraiból egy nő – aki társaival együtt a kezdetektől azt hangoztatta tárgyalásokon, hogy P. László ártatlan – tapsolni kezdett, mire a bíró rendreutasította. Szikinger szerint a testmagasság egyértelműen kizárja, hogy védence követte volna el a bűncselekményt, ugyanis P. László 183-184 centiméter magas, a szakértők pedig a kamerafelvételek alapján alacsonyabbnak, 168-182 centi magasnak becsülték az elkövetőt. Összesen negyvenhét alkalommal készült becslés. Az ügyhöz tartozik, hogy P. László 2017 elején még beismerte a bűncselekmény elkövetését, de később visszavonta. Szikinger szerint fenntartással kell kezelni a beismerő vallomást, hiszen P. László viselkedése zavart, infantilis személyiségről, egy „gyerekről” van szó, aki nem akart embert ölni. Szikinger kiemelte, hogy az eset másnapján a rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: „a rendőreimet akarták kivégezni”, ez pedig nem igaz. Az ügyvéd szerint – aki felmentést vagy enyhítést kért – tipikusan közveszélyokozás történt, amely legfeljebb nyolc évvel és semmiképp nem életfogytiglannal büntetendő.
A vádlott apja az ülés után lapunknak elmondta, beszélt az előzetes letartóztatásban lévő fiával, aki nem akar részt venni az ügyben, így az utolsó szó jogán sem kívánt szólni, és valószínűleg az ítélethirdetésen sem lesz jelen. „Színjátéknak tartja az egészet” – mondta az apa, aki abban bízik, hogy felmentik a fiát. Ítélethirdetés március 12-én lesz.
A vád szerint P. László 2016. szeptember 24-én késő este Budapesten, a Teréz körúton saját készítésű robbanószerkezetével életveszélyesen megsebesített két rendőrt, majd októberben levelet küldött a Belügyminisztériumnak, amelyben leírta, hogyan készítette a bombát. Egy el nem küldött levélben egymillió forintot követelt volna és további robbantásokkal fenyegetőzött. (Utóbbi el nem küldött levél miatt vádolták első fokon terrorcselekmény előkészületével.) A huszonéves P. Lászlót tavaly szeptemberben első fokon életfogytiglani fegyházra ítélték azzal, hogy legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat.
Tegnap azonban az ügyész úgy fogalmazott: ez nem előkészület, hanem befejezett terrorcselekmény, ezért huszonöt évnél hosszabb időre látná rács mögött a férfit. Súlyosbító körülményként említette, hogy a rendőröknek maradandó egészségkárosodásuk lett, A. Szabina többek közt koponyatörést szenvedett, a kisagya is megsérült, V. Lászlónak egy repesz átütötte a hátizmát, mindkettejüknek a hallása is károsodott, illetve mivel a robbantó belvárosi helyszínt választott, több ember potenciális veszélynek volt kitéve.
„Memento mori” – kezdte védőbeszédét Szikinger István ügyvéd, aki a kifejezés alatt ezúttal nem az emlékezzünk a halálra, hanem az emlékezzünk a móri esetre jelentést értette. Szerinte ugyanis a Teréz körúti robbantás ügye nagyon hasonlít a móri bankrablás ügyére, ahol Kaiser Edét életfogytiglanra ítélték, később pedig kiderült: nem ő volt a tettes. „Ha egy olyan bizonyíték van, ami kizárja a bűnösséget, akkor az összes többi bizonyítéknak nincs jelentősége” – folytatta. Erre a hallgatóság soraiból egy nő – aki társaival együtt a kezdetektől azt hangoztatta tárgyalásokon, hogy P. László ártatlan – tapsolni kezdett, mire a bíró rendreutasította. Szikinger szerint a testmagasság egyértelműen kizárja, hogy védence követte volna el a bűncselekményt, ugyanis P. László 183-184 centiméter magas, a szakértők pedig a kamerafelvételek alapján alacsonyabbnak, 168-182 centi magasnak becsülték az elkövetőt. Összesen negyvenhét alkalommal készült becslés. Az ügyhöz tartozik, hogy P. László 2017 elején még beismerte a bűncselekmény elkövetését, de később visszavonta. Szikinger szerint fenntartással kell kezelni a beismerő vallomást, hiszen P. László viselkedése zavart, infantilis személyiségről, egy „gyerekről” van szó, aki nem akart embert ölni. Szikinger kiemelte, hogy az eset másnapján a rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: „a rendőreimet akarták kivégezni”, ez pedig nem igaz. Az ügyvéd szerint – aki felmentést vagy enyhítést kért – tipikusan közveszélyokozás történt, amely legfeljebb nyolc évvel és semmiképp nem életfogytiglannal büntetendő.
A vádlott apja az ülés után lapunknak elmondta, beszélt az előzetes letartóztatásban lévő fiával, aki nem akar részt venni az ügyben, így az utolsó szó jogán sem kívánt szólni, és valószínűleg az ítélethirdetésen sem lesz jelen. „Színjátéknak tartja az egészet” – mondta az apa, aki abban bízik, hogy felmentik a fiát. Ítélethirdetés március 12-én lesz.
