Ausztrália üdvözölte az UNESCO azon határozattervezetét, amely nem sorolná a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett természeti területek közé – jelentette ki szombaton az ország turisztikai miniszterhelyettese, annak ellenére, hogy a világ legnagyobb korallzátony-ökoszisztémája továbbra is küzd a korallfehéredéssel.
A zátony, amely az elmúlt években számos tömeges korallfehéredési eseményt szenvedett el, jelenleg nem szerepel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján, bár az ENSZ tudósai korábban javasolták a felvételét.
Az ausztrál kormány évek óta lobbizik azért, hogy a zátonyt – amely évente több mint 9 milliárd ausztrál dollárral (6,25 milliárd dollárral) járul hozzá a gazdasághoz – ne vegyék fel a listára, mivel az károsíthatja a helyszín turizmusát, amelyet évente több mint 2 millió látogató keres fel.
Nita Green, a turisztikai miniszterhelyettes azt nyilatkozta, hogy az UNESCO Világörökség Központjának egyik napról a másikra hozott döntése „elismeri Ausztrália folyamatos erőfeszítéseit e fontos ikon védelme és kezelése érdekében”.
„Ausztrália üdvözli az UNESCO döntését, hogy nem sorolja a zátonyt a veszélyeztetett kategóriába, és elismeri a zátony védelmére irányuló összes munkát” – mondta Green a fővárosból, Canberrából közvetített televíziós beszédében.
A zátony, amely 400 korallfajnak és 1500 halfajnak ad otthont, mintegy 2400 km hosszan húzódik Queensland északi állam partjaitól.
2016 óta öt nyáron át tömeges korallfehéredést tapasztalt, amikor a zátony nagy részei kifehérednek a hőstressz miatt, ami nagyobb kockázatot jelent a korallok pusztulására. A queenslandi kormány szerint a klímaváltozás a tengervíz hőmérsékletének emelkedésének egyik fő oka, ami korallfehéredést okoz – írja a Reuters.
