Így hat a repülés a testre valójában

A repülés közben tapasztalt kellemetlenségeknek is megvan az oka. Például a lábak duzzadása általában akkor jelentkezik, ha valaki hosszabb ideig mozdulatlanul ül. A füldugulás pedig az emelkedés és süllyedés során fellépő nyomásváltozás következménye - írja a Gismeteo.

Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek kényelmesebbé tehetik az utazást. Ilyen például, hogy a szárny közelében ülő utasok kevésbé érzik a turbulenciát, mivel ez a rész közelebb van a repülőgép súlypontjához.

A vészhelyzeti oxigénmaszkok, amelyek nyomáscsökkenés esetén automatikusan előkerülnek, nem hosszú távú használatra készülnek. Körülbelül 15–20 percnyi oxigént biztosítanak, ami elegendő időt ad arra, hogy a pilóták biztonságosabb magasságba süllyedjenek.

Az utazás iránya is befolyásolhatja a közérzetet: a jetlag általában erősebb kelet felé repülve, mivel a szervezet számára nehezebb „előrehozni” az alvási ciklust, mint késleltetni azt.

A repülés biztonságát illetően a statisztikák rendkívül kedvezőek: a légi-közlekedés továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma, a súlyos balesetek kockázata pedig rendkívül alacsony.