Súlyos veszteség érte az amerikai űrkutatást, kedden este felrobbant az Antares nevű hordozórakéta az Egyesült Államok Virginia államában, a Wallops szigeten.
Az Antares juttatta volna el a Cygnus nevű teherűrhajót a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ám a szerkezet, néhány másodperccel a start után, az indítóállás fölött felrobbant, majd visszazuhant a földre. Az űrhajónak nem volt személyzete, s a balesetben nem sérült meg senki. Az amerikai hírtelevízió, a CNN tudósítása szerint a becsapódás akkora volt, hogy beleremegett a föld. A történtek oka egyelőre ismeretlen, a szakemberek a repülésirányítás adataiból és az indításkor készült videofelvételek elemzéséből igyekeznek kikövetkeztetni a baleset okát. A start előtt semmi nem utalt a rakéta meghibásodására.
Az Antares hajtóműveit Oroszországban gyártották, és ott is tesztelték. Marc Kelly amerikai asztronauta, aki az Endavour és a Discovery nevű űrsiklókkal járt az űrben, a CNN-nek arról beszélt, hogy az említett hajtóművek közismerten megbízhatók.
Az Orbital Sciences nevű amerikai magántársaság tulajdonában lévő Cygnus több mint két tonna élelmet, vizet, ruhát és tudományos eszközöket, valamint egy műholdat szállított volna az ISS-re, ahol jelenleg hat űrhajós tartózkodik. Jay Bolden, a NASA szóvivője szerint az űrállomás legénysége nem szenved hiányt, mert élelmiszerekből akár fél évre elég tartaléka van, azonban bizonyára változások lesznek a tervezett tudományos kísérletek menetrendjében, mivel az ahhoz szükséges berendezések az Antares felrobbanásakor megsemmisültek. A következő, a szintén egy magánvállalat, a SpaceX tulajdonában lévő Dragon teherűrhajó várhatóan csak decemberben indul az ISS-hez, amerikai szakemberek pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok űrprogramja egy ideig jobban ki lesz szolgáltatva az oroszoknak. A Cygnus eddig két küldetést teljesített, s a NASA csaknem kétmilliárd dollárt fizetett ki az Orbital Sciencesnek.
Oroszország a keddi robbanás után fel is ajánlotta segítségét Amerikának, s bejelentése szerint kérésre biztosítja az űrállomás ellátását. Kazahsztánból tegnap reggel az eredeti terve szerint elindult a Progressz–57 nevű orosz teherűrhajó, amely szintén az ISS-re szállít utánpótlást. Érdekesség, hogy a Progresszt olyan hordozórakéta emelte föl, amelyet korábban csak műholdak fellövésekor használtak.
Reményt ad az Orion
Decemberre tervezi a NASA az új amerikai űrhajótípus, az Orion legénység nélküli tesztrepülését, a jármű váltja majd föl a három éve nyugalmazott űrsiklóflottát. Űrsiklóból hatot építettek meg az amerikai szakemberek, ezek közül öt – a Columbia, a Challenger, az Endeavour, a Discovery és az Atalantis – járt a világűrben, a siklók összesen 135 küldetést teljesítettek. Az 1981-ben indított program sikerét két tragédia is beárnyékolja: a Challenger 1986-os, a Columbia 2003-as felrobbanásakor mindkettő legénysége életét veszítette Az Orion hasonlít a holdutazásokhoz használt Apollo űrhajókra, a NASA tervei szerint a járművel újra amerikai űrhajósok juthatnak majd el a Holdra. Az Oriont, az űrsiklóktól eltérően, csak egy-egy alkalommal lehet majd használni, az amerikaiak ezzel visszatérnek a régi eljáráshoz.
Ázsiai törekvések
Nagyratörő tervekkel indultak korábban, és az utóbbi esztendőkben már komoly sikerekkel büszkélkedhetnek az ázsiai országok űrprogramjaikkal kapcsolatban, Kína immár több sikeres emberes űrrepülést teljesített, amelyekhez önerőből fejlesztette ki a technológiát. A kínaiak nem titkolt céljai közé tartozik, hogy egy-két évtizeden belül tajkonautákat küldjenek a Holdra. A tervek nem alaptalanok annak fényében, hogy a szintén saját fejlesztésű holdrover, a Jádenyúl jól vizsgázott küldetésekor. Még nagyobbat álmodott India, amely szintén saját erőből meg rekordidő alatt építette azt az űrhajót, amelynek szondája szeptemberben sikeresen Mars körüli pályára állt, ahol a tervek szerint fél évig kering. Az indiai szonda mellett a bolygót egy európai fejlesztésű eszköz, illetve a planéta felszínén a NASA két rovere kutatja.
