Módosítaná a civil szervezetekről szóló törvényt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter – erről Tarr Zoltán beszélt az Országgyűlés Társadalmi részvétel bizottságának csütörtöki ülésén, kiemelve, hogy a civil szférát fel kell szabadítani a politikai nyomás alól.
A miniszter a bizottság feladatkörét érintő tájékoztatójában úgy fogalmazott: az előző kormány idején a civil szervezetek egy része „politikai karanténba” került, peremre szorult, sőt egyesek működése és megmaradása is veszélybe került a „folyamatos vegzálások” miatt. Tarr Zoltán kijelentette, hogy ezt az elfogadhatatlan helyzetet mielőbb meg kell szüntetni, ezért haladéktalanul visszaállítják a szervezetek szabadságát, és átláthatóságot teremtenek a támogatáspolitikában.
A tárcavezető jelezte, hogy drasztikusan átalakítják a civilekre vonatkozó pályázati és támogatási rendszert is, mivel az elmúlt időszakban ugyan jelentős összegek jutottak az ágazatba, a pénzeket sok esetben politikai érdekek mentén olyan szervezetek kapták meg, amelyek valódi tevékenységet nem végeztek. A hatályos megállapodások mentén továbbra is rendelkezésre állnak majd a források, azonban az átláthatóság érdekében az egyedi elbírálású támogatások odaítélését is pályázati útra terelik.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a jövőben elvárják az önrészt a támogatásoknál, és céljuk, hogy a „folyamatos támogatáskoldulás” helyett strukturált keretek között történjen a pénzek elosztása.
„Ki-ki vállaljon a saját ügyében anyagi felelősséget is, ebből látszik a szándék komolysága is” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy „az nem civil szervezet, aki csak az állam pénzéből akar élni”.
Értékelése szerint míg az előző kabinet hűbéri rendszert épített ki, a mostani kormány partnerként tekint a civil szervezetekre és az egyházi felekezetekre, ezért az érintettek bevonása nélkül semmilyen döntést nem hoznak meg, a civil törvény átalakítását is közösen végzik el. Beszámolója szerint az elmúlt fél évben 250–300 civil szervezettel találkoztak, ami szavai szerint „nem színház, nem kamerák előtt zajló, látványos bábozás, hanem őszinte, nyílt beszélgetés”. Hozzátette, hogy a korábban nyomás alatt álló szervezetek örömmel fogadták a nyitott kormányzati megközelítést, a felekezetek pedig a kezdeti távolságtartás és bizalmatlanság után ma már „gyümölcsöző beszélgetéseket” folytatnak a kormánnyal, sőt 15 év után a miniszterelnök is találkozott a történelmi egyházak vezetőivel.
A kulturális szférát érintő béremelésekkel kapcsolatban Tarr Zoltán rámutatott: annyit tudtak emelni, amennyire az ország jelenleg képes, mivel katasztrofális a gazdasági és társadalmi helyzet, és az ország teljesítőképessége „nagyon ki van feszítve”.
„A költségvetésben megjelenő bérrendezés valóban nem a megígért teljességet tartalmazza, de amennyire tudjuk, meg fogjuk valósítani, ha nem is egy lépcsőben” – jelentette ki, kiemelve, hogy nem szabad erőn felüli vállalásokat tenni. Elmondta azt is, hogy életpályamodell készül a kulturális és közgyűjteményi területen dolgozók számára, az egyházakkal pedig érdemi egyeztetést kezdeményeznek a társadalom legnagyobb problémájának nevezett gyermekvédelemről.
Az ülést követően a miniszter a sajtó képviselőinek az ügynökakták ügyéről is nyilatkozott. Közölte, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) jelenleg tart a belső vizsgálat az aktákba tévesen bekerült nevek miatt, amelynek eredményét a továbblépés előtt mindenképpen érdemes megvárni. Hangsúlyozta, hogy az információk nyilvánosságra hozataláért felelős ÁBTL független, önálló intézmény, amely az Országgyűlés felügyelete alatt működik, így a minisztérium nem szólhat bele a munkájába – ő maga sem egyeztetett a főigazgatóval az ügyben tartott sajtótájékoztatót megelőzően. Tarr Zoltán hozzátette, hogy a miniszterelnök bocsánatot kért az adatproblémáért, amihez ő maga is csatlakozik, a levéltár főigazgatója pedig vállalta a felelősséget, és innen lépnek majd tovább az ügyben – írta meg az MTI.
