Donald Trump amerikai elnök szerdán részt vesz egy ünnepségen, amelyen négy, a közel-keleti háborúban elesett amerikai katona emlékére rendezik meg, akik zászlókkal borított koporsókban térhetnek vissza amerikai földre.
A katonák földi maradványainak „méltóságteljes hazaszállítási” ceremóniájára Donald Trump Irán elleni háborújával szembeni egyre erősödő belföldi elégedetlenség közepette kerül sor. A konfliktus eddig becslések szerint legalább 37,5 milliárd dollárba került az amerikai adófizetőknek, 18 amerikai katona életét követelte, több mint 450-en megsérültek, miközben Iránban több ezer ember vesztette életét - tudta emeg a Reuters.
A háborúval kapcsolatban republikánus és demokrata törvényhozók egyre több kérdést fogalmaznak meg. A februárban kezdődött konfliktus jelentős olajár-emelkedést idézett elő a világpiacon, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy a harcok belátható időn belül véget érnének.
Az amerikai elnök a delaware-i Dover légibázisra utazik, hogy részt vegyen a katonák hazaszállítását kísérő ünnepélyes ceremónián, ahol az amerikai hadsereg legnagyobb katonai halottasháza működik.
A pénteki iráni rakétatámadásban - amely a jordániai Muwaffaq Salti légibázison történt - három amerikai katona vesztette életét: a 25 éves Tyler James Feehan főhadnagy, a 28 éves Angel S. Rampersad őrmester és a 19 éves Isabella Gonzales közlegény. Mindhárman az amerikai hadsereg légvédelmi egységeinél szolgáltak.
A negyedik áldozat, a 30 éves Michael Emmanuel Swinton őrmester vasárnap halt meg az iraki Erbílben, amikor egy ellenséges drón ellenőrzött megsemmisítése közben történt baleset.
A Pentagon hétfői tájékoztatása szerint július 7. óta összesen 100 amerikai katona sérült meg, közülük 96 százalék már visszatért szolgálatába.
A Reuters/Ipsos hónap elején készült felmérése szerint az amerikaiak négyötöde arra számít, hogy a háború még hosszú ideig elhúzódik. A megkérdezettek mindössze 37 százaléka támogatja az Egyesült Államok Irán elleni katonai csapásait.
Trump népszerűsége a konfliktus kezdete óta politikai pályafutásának egyik legalacsonyabb szintjére süllyedt. Republikánus stratégák szerint a megemelkedett üzemanyagárak és az emelkedő megélhetési költségek gyakorlatilag lenullázták az adócsökkentésekből remélt politikai előnyöket.
Az emelkedő benzinárak és az infláció miatti elégedetlenség komoly politikai kockázatot jelenthet a Republikánus Párt számára a novemberi félidős kongresszusi választások előtt, ahol a párt akár a képviselőházi többségét, sőt a szenátusi többséget is elveszítheti.
