A Federal Reserve a várakozások szerint változatlanul hagyja az irányadó kamatot a szerdai kamatdöntő ülésén, mindössze néhány nappal a megélhetési válság által uralt amerikai félidős választások előtt. A döntéshozók árgus szemekkel figyelik az inflációs folyamatokat, miközben az új Fed-elnöknek, Kevin Warsh-nak egyensúlyoznia kell a szigorítási ígéretek és a jelenlegi kivárás között.
A Federal Reserve (Fed) várhatóan változatlanul hagyja az irányadó kamatot szerdán, alig egy héttel a megélhetési költségekre összpontosító, kritikus amerikai félidős választások előtt. A jegybanki döntéshozók arra várnak, hogy kiderüljön: mérséklődik-e az infláció, vagy elég makacs marad ahhoz, hogy indokolttá tegye a hitelfelvételi költségek további emelését.
A Fed tisztviselői már a kétnapos kamatdöntő ülés előtt jelezték, hogy a jegybank türelmes lehet, miután a múlt hónapban negyed százalékponttal megemelte a rátát.
Ha a Fed az irányadó kamatot a jelenlegi 3,75–4,00 százalékos sávban tartja, azzal a november 3-i félidős választások utánra tolná a vitát. Ezen a voksoláson dől el, hogy Donald Trump elnök Republikánus Pártja megtartja-e a kongresszus feletti irányítást a mandátuma utolsó két évében, vagy átengedi-e az egyik, esetleg mindkét törvényhozási kamarát a demokratáknak.
A CME Group FedWatch eszköze szerint mintegy 90 százalék a valószínűsége annak, hogy a Fed nem változtat a kamatokon a keleti parti idő (EDT) szerint délután 2 órakor esedékes döntésekor.
A pénzügyi piacok figyelme ehelyett már a jövőbeli kamatemelések várható ütemére és mértékére irányul, amelyet a befektetők az erős inflációs nyomás miatt elkerülhetetlennek tartanak. Közgazdászok és számos Fed-döntéshozó úgy látja, hogy az árakat jelenleg nemcsak a Donald Trump Irán elleni támadásáról szóló döntése nyomán kialakult elhúzódó energiaköltség-sokk és a vámok áthúzódó hatásai hajtják felfelé, hanem a mesterségesintelligencia-iparág (MI) hatalmas erőforrás-kereslete, valamint az egészséges lakossági fogyasztás is.
A Fed tisztviselői úgy vélik, hogy a keresletvezérelt inflációra nagyobb ráhatásuk van. Az áremelkedések gazdaságszerte tapasztalható szélesedése miatt azonban egyre erősödnek azok az aggodalmak, amelyek egyes döntéshozókat arra késztethetnek, hogy mégis a kamatemelés mellett érveljenek, megelőzve ezzel az infláció további gyorsulását.
„Ma már nem is az a kérdés, hogy a Fed ismét kamatot emel-e, hanem az, hogy hány további emelés következik” – írta Dario Perkins, a TS Lombard globális makrogazdaságért felelős ügyvezető igazgatója egy friss elemzésben. Szerinte a jegybank kénytelen lehet egy sorozatos emelésbe kezdeni, „ha a mesterséges intelligencia lufija nem pukkan ki”.
Tekintettel Kevin Warsh Fed-elnök augusztus 28-i ígéretére, miszerint az inflációt „megfelelő ütemben” vissza kell szorítani a 2 százalékos célhoz, Perkins úgy vélte: a jegybanknak „addig kell folytatnia a szigorítást, amíg ezt a célt el nem érik”.
Jelenleg azonban nem ez a helyzet, és Warshnak ezt a tényt valahogy össze kell egyeztetnie a kamatok szinten tartásáról szóló döntéssel. Bár a jegybank monetáris politikai közleménye – amely a május végén hivatalba lépett új Fed-vezető óta jelentősen lerövidült – várhatóan nem ad majd mélyreható magyarázatot, Warsh az EDT szerint délután 2:30-kor kezdődő sajtótájékoztatón nagy eséllyel kap majd nehéz kérdéseket arról, miért tartották indokoltnak a mostani szünetet.
Tartós infláció
A Fed a 2 százalékos inflációs céljának alakulását a személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE) alapján méri. Az előzetes becslések szerint az index fő mutatója, valamint a kapcsolódó maginflációs adatok – amelyekből kiszűrték a volatilis élelmiszer- és energiaárakat – szeptemberben emelkedtek, és éves szinten továbbra is 3 százalékon vagy afölött ragadtak, ami azt mutatja, hogy az elmúlt hónapokban kevés érdemi előrelépés történt.
A szeptemberi PCE-jelentést hivatalosan csütörtökön, a kamatdöntő ülés befejezése után egy nappal teszik közzé, de a döntéshozók számára már elegendő részadat áll rendelkezésre a pontos becslések elkészítéséhez.
Mióta Warsh átvette a Fed irányítását, az infláció letörését célzó, politikai szinten javasolt fejlemények – mint például az amerikai-izraeli háború lezárása Iránnal, vagy a mesterséges intelligencia hozta termelékenységnövekedés – egyelőre nem valósultak meg.
A júniusi és júliusi inflációt még némileg enyhítő nyári pangás után a globális olajár hordónként 114 dollár körüli szintre ugrott, ami szeptember eleje óta mintegy 20 százalékos drágulást jelent. A gázolaj ára – amely számos iparág, köztük a mezőgazdaság, az építőipar és a szállítmányozás számára kritikus fontosságú – rekordszinten van, és az infláció szélesedésének egyik fő motorjává vált.
Mindeközben a jegybank a mesterséges intelligencia fellendülését rövid távon kifejezetten inflációnövelő tényezőként értékeli, függetlenül attól, hogy közép- vagy hosszú távon a technológia képes-e termelékenyebbé tenni a gazdaságot.
Az infláció mértéke és makacssága központi szerepet játszik majd a Fed tisztviselőinek a monetáris politika irányáról szóló vitáiban, még akkor is, ha egyelőre a kamatok szinten tartása mellett döntenek – mutatott rá Derek Tang, a Monetary Policy Analytics közgazdásza a kamatmeghatározó Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) e heti ülése előtt. Tang cége jelenleg úgy számol, hogy a Fed a következő üléseken további három, egyenként negyed százalékpontos kamatemelést hagy jóvá, ami egybevág a piaci várakozásokkal; ezek egészen 2027 júniusáig árazzák a negyedéves emeléseket.
Annak érdekében, hogy elkerülje a túlzott engedékenység látszatát az erős inflációs adatok árnyékában meghozott szünet után, „Warsh valószínűleg megpróbálja majd az októberi kihagyást úgy kommunikálni, mintha az FOMC továbbra is keményen küzdene az infláció ellen” – vélekedett Tang.
„Az infláció átterjedésének megállítása az egyedi kínálati sokkok felől a szélesebb körű kereslet felé még a Bizottság számára is elsődleges szempont” – tette hozzá a szakértő, megjegyezve, hogy a jegybank egyre jobban tart attól, hogy a keresletvezérelt infláció önálló életre kel – írta a Reuters.
