Az amerikai fogyasztói árak augusztusban felgyorsultak, mivel a benzin ára két egymást követő havi csökkenés után ismét emelkedett, ami megerősítette a pénzügyi piacok azon várakozásait, hogy a Federal Reserve a jövő héten kamatot emelhet.
A fogyasztói árindex (CPI) 0,4 százalékkal emelkedett a múlt hónapban, a júliusi 0,1 százalékos növekedést követően – közölte pénteken az amerikai Munkaügyi Minisztérium statisztikai hivatala. Az augusztussal záruló 12 hónapban a fogyasztói infláció 3,4 százalékos volt, ami megegyezik a júliusban mért éves ütemmel.
A közgazdászok pontosan ezt a 0,4 százalékos havi, illetve 3,4 százalékos éves emelkedést jósolták. A gyakran ingadozó élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció a múlt hónapban 0,3 százalékkal nőtt, miután júliusban 0,2 százalékkal emelkedett. Éves bázison a maginfláció augusztusban 2,4 százalékot tett ki, szemben a júliusi 2,5 százalékkal.
Az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) a 2 százalékos inflációs céljának eléréséhez elsősorban a személyes fogyasztási kiadások árindexét (PCE) követi nyomon. A kormány csütörtökön arról számolt be, hogy augusztusban a termelői árindex (PPI) is emelkedett, és számos olyan kulcsfontosságú összetevő jelentősen megdrágult, amely beépül a PCE-infláció kiszámításába. Ez az adat, párosulva a múlt heti, meglepően robusztus augusztusi foglalkoztatási jelentéssel, jelentősen növelte a jövő heti kamatemelés esélyét.
Korábban a szigorítás valószínűsége némileg csökkent, miután Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja a Reuters múlt heti rendezvényén kijelentette: hajlamos lenne a kamatok szinten tartása mellett érvelni, amennyiben az adatok megerősítik, hogy az inflációs nyomás valóban enyhül. Az olajárak azonban csütörtökön ismét hordónként 100 dollár fölé emelkedtek, a gázolaj ára pedig rekordmagasságokat ért el, ami arra utal, hogy az infláció tartósan magas maradhat és a gazdaság egyre szélesebb rétegeibe gyűrűzhet be.
Növekvő politikai frusztráció az árak miatt
Egyes közgazdászok úgy látják, hogy az árakra nehezedő nyomást a nemrég kivetett importvámok is fenntartják – legutóbb épp az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, Kanada ellen léptettek életbe ilyen intézkedéseket.
A magasabb árak, különösen a benzin és az élelmiszerek drágulása miatti frusztráció Donald Trump elnök népszerűségi mutatóinak meredek csökkenéséhez vezetett. A gazdasági elégedetlenség miatt a Republikánus Párt azt kockáztatja, hogy a novemberi félidős választásokon elveszíti az irányítást a Kongresszus felett.
A csütörtöki termelői árindex (PPI) adatok ismeretében a közgazdászok a PCE maginflációjának augusztusi havi növekedését 0,15 és 0,28 százalék közé becsülik (júliusban ez 0,2 százalék volt). Az éves PCE-inflációt 3,2 és 3,3 százalék közé várják, miután a mutató a júliussal záruló 12 hónapban 3,3 százalékon állt. Az augusztusi PCE-jelentés várhatóan módszertani változtatásokat is tartalmaz majd, amelyek az elemzők szerint néhány bázisponttal csökkenthetik a hivatalos rátát.
A pénzügyi piacok a most közzétett inflációs jelentés előtt a CME FedWatch eszköze alapján nagyjából 70 százalékos esélyt adtak egy 25 bázispontos kamatemelésnek a Fed szeptember 15-16-i ülésén. A jegybank irányadó kamatsávja jelenleg 3,50–3,75 százalék között mozog. Kevin Warsh, a Fed korábbi döntéshozója a múlt hónapban úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak „lesz még tennivalója”, ha nem látják kellően biztosítottnak, hogy az infláció ténylegesen visszatér a 2 százalékos célhoz.
Trump eközben nyílt nyomást gyakorol a Fedre a hitelköltségek csökkentése érdekében. A múlt héten a közösségi médiában csupa nagybetűvel azt írta: „CSÖKKENTSÉK A KAMATOT, VAGY ABBAHAGYOM A KERESKEDÉST AZOKKAL AZ ORSZÁGOKKAL, AMELYEKKEL HIÁNYUNK VAN.” Közgazdászok ezt a nyílt politikai megfélemlítést teszik felelőssé a hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozamainak megugrásáért. Piaci vélemények szerint a Fed jövő szerdán akár már csak azért is szigoríthat a monetáris politikáján, hogy egyértelműen demonstrálja a függetlenségét a politikai nyomással szemben – írta a Reuters.
