Egy szál virág sem olcsó manapság - egy tekintélyes csokor pedig kész anyagi csőd. Az emberek mégis veszik, mert egyrészt ezzel (is) ki tudják fejezni érzelmeiket a másik felé, másrészt a szép és - a vágott verzió esetében félig - a cserepesnél teljesen élő környezetben közelebb érzik magukhoz a természetet.
Nincs könnyű dolga annak, aki tudni szeretné, mennyi szál vágott virág kel el évente e földtekén. A leginkább hiteles adatok szerint is több tíz milliárdos tételről forog a szó - de simán lehet, hogy a valós mutató eléri a százmilliárdot. Ezért egyszerűbb, ha a bevétel oldaláról közelítünk: itt a szaldó 40–48 milliárd dollárt, azaz a mai árfolyamon kalkulálva 12 400 és 14 928 milliárd forint között ingadozhat. Ez egy óriási vagyon - akkora, hogy ha a kisebb értéket vesszük is, a korunkban 69 011 milliárdra rúgó magyar államadósságot öt és fél esztendő alatt cakkom-pakk ki lehetne csöngetni.
Ha az előállítók irányából tekintjük cikkünk témáját azt találjuk, a világ kereskedelmének abszolút központja - és aranyérmese - Hollandia. Ők ugyanis maguk a globális vágottvirág-export több mint 52 százalékát bonyolítják le. Őket követik az egyenlítőhöz közeli, az ideális, azaz párás és meleg klímájú országok - úgy mint Kolumbia, Ecuador és Kenya.
A Földön és vele hazánkban is toronymagasan a rózsa a legkedveltebb és legkívánatosabb. Amúgy e téren már korrekt statisztikai információkra is támaszkodhatunk, lévén a Royal Flora Holland aukciósház statisztikusai évtizedekre vissza pontos adatokkal bírnak. A legmenőbbek tehát a rózsafélék, majd őket követik a krizantémok, a színes-illatos tulipánok, a szegfűk, a gerberák és a liliomok. A piac persze ez esetben is hullámzik s nagyban függ az időjárástól: tavasszal a meseszép tulipán, ősszel a krizantém, nyáron pedig a bazsarózsa és a napraforgó a menő. Mármint a rózsán túl, mert az télben-fagyban, hőségben-esőben visz „mindent is".
Ma már amúgy nem kötelező személyesen lefáradni a sarki boltba, ha csokorra vágyik az ember. Az internet és az e-kereskedelem térhódítása nyomán akár e sárgolyó túlsó felén is kivitethetünk immár bárkinek egy-egy szálat vagy tekintélyesebb tarka csokrot - mindössze pár kattintásra és némi átutalásra lesz szükségünk.
Átnyergelve a cserepesek dettó hasznot (évente húsz és harminc milliárd dollár közötti összeget) hajtó vizeire (ugyancsak a Royal Flora Holland adataira támaszkodva) azt találjuk, korunkban a lepkeorchidea (Phalaenopsis) félék a világon - és Magyarországon - a legnagyobb számban értékesített „kasznis" virágzó szobanövények. Őt követik a primula, avagy közkeletű nevükön kankalinfélék, majd a korall-, vitorla- és mikulásvirágok tűnnek föl hosszú, tömött sorokban. Ha pedig a virágtalan, magukat kizárólag a levelükkel illegető élő szobadíszeket nézzük, a globális eladási listákat a könnyezőpálma (Monstera deliciosa) vezeti, amelyet szorosan követ a legényvirág/Agglegénypálma (Zamioculcas) és a Zöldike (Chlorophytum comosum).
Valójában leszögezhető, a virágok általában nem olcsóak, de szép hasznot termelnek, továbbá díszei az otthonoknak és megnyugtatják a lelket is. Az, hogy ez épp olyas piac, mint az olaj vagy a gáz, lényegében egyre megy...
