Mint anno Vágási Feri az internetbe, manapság „mindenki is" a mesterséges intelligenciába szállna be. Apró bökkenő, hogy egy-egy ilyen adatközpont annyi energiát zabál föl óránként, mint amennyit egy közepes állam egymaga képes megtermelni.
Kezdjük egy szimpla és rideg közgazdasági ténnyel: egy modern mesterséges intelligencia (MI/AI) adatközpont energiaigénye mérettől függően több tucat, de akár több száz megawatt (MW) is lehet óránként. Utóbbi egy csekélyebb városka villamosenergia-fogyasztásának felel meg - azaz leszögezhetjük, hogy egy efféle létesítmény kiszolgálása egyáltalán nem szimpla, gyermekeknek való feladat. Arról nem is szólva, hogy az ilyen blokkoknak rengeteg tiszta (értsd: ivó)vízre is szüksége van, továbbá nem elég, hogy az energia akárhol rendelkezésre áll, azt valamiképpen célba is kell(ene) juttatni.
Utóbbit ugye lehet a föld alá vagy oszlopokra felhúzott kábelekkel rendezni - egy azonban bizonyos, egyik sem olcsó, pláne környezetbarát megoldás. Arról az egyszerű tényről nem is beszélve, hogy a vezetékekhez is fém/kibányászott nyersanyag kell, amiből valamiképpen üzembiztos eszközöket muszáj aztán drága pénzen, sok energia elégetésével gyártani.
A processzorok járatása, azaz maga a számítás - legyen az valóban komoly munka vagy ostoba cicás videók készítése - egy erős hőtermeléssel járó folyamat. Így ha a vállalkozók/cégtulajdonosok azt szeretnék, hogy sok pénzért fölhúzott központjaik ne főjenek meg, akkor azokat tetszik vagy sem alapon eleve hűthetően kell megvalósítani. Ebből adódik, hogy a klímák dübörögtetése a teljes energiafelhasználást tekintve elérheti akár a negyven százalékot is - ami egészen elképesztően durva mutató. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nem oly rég megkísérelte meghatározni, mekkora lesz az adatközpontok globális villamosenergia-igénye 2030-ra. Nos, az eredményt igen nehéz egy nagypolgár ingatlanra vagy családi házra tekintve értelmezni, így kár is vergődni az összehasonlítással. Ami biztos, az annyi, hogy a világ teljes adatközponti energiaigényét 945 Terrawattórára (TWh) teszik, melynek jelentős hányadát majd az MI/AI bázisok fogják fölfalni.
A miheztartás végett érdemes ide iktatni, Paks éves áramtermelése az utóbbi években stabilan 15,8–16,1 TWh volt - s ez kiadta Magyarország esztendőre való szükségletének harmincnyolc percentjét.
Zárásként érdemes megjegyezni, egy-egy egyedi AI/MI kér(d)és energiaigénye rendkívül eltérő, s mérhetően függ a feladat bonyolultságától. Egy szimpla szöveges fölvetés elenyésző, míg mondjuk valami cicás-giccses képgenerálás kifejezetten munkaigényes folyamat. Ha például az AI/MI-t megbombázzuk úgy nyolcvan-százhúsz mondattal, akkor csak a kedvünkért nagyjából annyi áram megy a levesbe, mint egy modern LED-izzó három-öt órányi működése alatt.
Ez - látszólag - nem sok, de mivel ugye sok milliárdan vagyunk a Földön, s folyamatos a kíváncsiság - könnyen rájöhetünk, hogy előbb-utóbb a világ összes villanyárama is kevés lesz...
